70 éve szabadult fel az auschwitzi haláltábor

A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a "végső megoldásról" 1942 januárjában döntöttek, célul határozva meg a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése "tűzben elégő áldozat", héber szinonimája a soá) mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított ember, romák, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat magyarországi zsidó volt, az ő számuk 500 ezer és 600 ezer közöttre tehető.

Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940 áprilisában állította fel az SS-parancsnokság egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyok számára. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei).

A tábor a nácik paramilitáris egysége, a Schutzstaffel (SS) égisze alá tartozott, amelyet először Rudolf Höss (1940. május-1943. november), majd Arthur Liebehenschel (1943. november-1944. május), végül Richard Baer (1944. május-1945. január) irányított. A rendfenntartó kápók munkáját a zsidókból álló sonderkommando segítette, akik a foglyok elgázosítását készítették elő, s ők nézték át a halottak fogait, hogy azok vajon tartalmaznak-e aranyat, amelyet aztán a Harmadik Birodalomba küldtek. A kápók és a sonderkommando felügyeletét a hatezer fős SS-egység látta el. 

Auschwitz a második világháború során a németek által lerohant Lengyelország területén létesített koncentrációs és megsemmisítő táborok hálózata volt, amely az Auschwitz I-ből (Stammlager vagy főtábor, amely ugyan elsősorban adminisztratív központként szolgált, de ugyanitt mintegy 70 ezer embert is kivégeztek), Auschwitz II-Birkenau-ból (Vernichtungslager, a megsemmisítő tábor), s az Auschwitz III-ból állt (a munkatábor), illetve további 45 altábor tartozott hozzá.

A Washingtoni Holokauszt Múzeum által közreadott felvételen náci tisztek beszélgetnek egy Auschwitz környékén fekvő üdülőben. Balról: Richard Baer (az auschwitzi tábor parancsnoka 1944 májusától), Josef Mengele, Josef Kramer (a birkenaui tábor parancsnoka - félig takarva), Rudolf Höss (az auschwitzi tábor alapító parancsnoka) és egy ismeretlen tiszt (jobb szélen)

A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, egy idő után az oda érkezők már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A németek a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok nagy részét 1945 elején a szovjet csapatok közeledtekor legyilkolták vagy gyalogmenetben megindították nyugatra.

A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, többségük elpusztult. (A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.)

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak.1947-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. A tábor felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében. (A magyarországi holokauszt-emléknap április 16-ára esik, miután 1944-ben azon a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában