500 éves falfestményeket talált a náci aranyvonatot kereső férfi

500 éves falfestményeket találtak egy lengyelországi palota felújításakor. Az építési vállalkozóként dolgozó Piotr Koper és csapata egy Struga nevű faluban lévő palota helyreállításakor fedezte fel az 500 éves portrékat. A helyi legendákért rajongó Koper a palota hajdani báltermét fedő barokk kupola maradványait akarta leemelni, amikor megakadt a szeme a régi vakolat alól kilátszódó festményeken.

„A vakolat eltávolításakor megláttunk egy festményrészletet” – mondta Koper, aki azt is elmondta, hogy miután újabb falfelületeket tisztítottak meg, egy sor remek állapotban lévő festményt találtak. A portrékat január végén tárták fel, a palota tulajdonosa, Krzysztof Wieczorek azonban csak a közelmúltban számolt be a felfedezésről. A nagyjából ötven négyzetméteren elterülő, 24-28 portré közül eddig csupán tízet sikerült feltárni, és azonosítani a rajta szereplő alakot. A bálterem egyik oldalán Szilézia középkori uralkodóinak, a másikon négy római császárnak a képe látható. A portrék egy része nem teljes, feltehetőleg akkor sérültek meg, amikor a 18. században valaki elkezdte átalakítani a termet és több centiméter vastag vakolattal borította be a falakat.

Mindegyik festmény nagyjából négy méterre van a talajtól és 1,4 méterszer 1,6 méteres. A festmények közepén lévő ovális részben az uralkodók arcképei látható, körülöttük fontosabb címeik sorakoznak, úgy mint császár, vagy Csehország, Magyarország, Horvátország királya. Az arckép alatt lévő latin és német nyelvű felirat az uralkodó hivatali idejéről és haláláról szolgál információkkal, míg az arckép feletti részben az uralkodó hivatalos mottója olvasható.

A már feltárt portrék közül az utolsó a Habsburg-családba tartozó I. Ferdinándot ábrázolja, aki 1558-1564 között volt német-római császár. A szakemberek ez alapján becsülték úgy, hogy a képek a 16. századból valók, de pontosabb meghatározás akkor lesz majd lehetséges, ha az utolsó portrét is kiszabadítják a vakolat alól. Koper neve 2015-ben bukkant fel a nemzetközi sajtóban, amikor egy másik kincsvadásszal, a német Andreas Richterrel együtt a legendás náci aranyvonat nyomába eredt a délnyugat-lengyelországi Walbrzych közelében, egy olyan helyen, ahol egy haldokló német katona vallomása és saját kutatásaik alapján a kincsekkel teli szerelvényt sejtették a föld mélyén. Hónapokkal később azonban arról számoltak be, hogy nem találták meg sem a keresett alagutat, sem az abban gyanított náci aranyvonatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?