5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt
2019. május 2. 14:59 Múlt-kor
A történelmet gyakran alakítják apróságok, amelyekről az ember akkor, abban a pillanatban nem is gondolná, hogy a jövő generációjának életét vagy ismereteit módosíthatja. Lehet ez egy levél, amely életben tartotta az egyik leghíresebb írónőt, Jane Austent, lehet akár egy bátor cselekedet, ahogy Miep Gies rejtegette Anne Frankot családjával. Mind az öt eset adott valamilyen értéket az utókornak, akár dokumentumot, mint forrást, akár egy olimpiai világcsúcsot, vagy akár egy szigorú börtönreformot.
Korábban
Egy levél 1783-ból, amelyen Jane Austen élete múlott
Jane Austent a XVIII-XIX. században élt híres írónőt és regényeit, mint a Büszkeség és balítélet, talán senkinek sem kell bemutatni, ám azt kevesen tudják, hogy az utókor egy levélnek és az anyai szeretetnek köszönheti, hogy a művek egyáltalán létrejöhettek, ugyanis Jane Austen 7 évesen súlyosan megbetegedett.
A családja a 7 éves Jane-t nővérével Cassandrával együtt unokatestvérükhöz, Jane Cooperhez küldte Oxfordba, ahol akkoriban Ann Cawley vigyázott rájuk. A nevelőnő a lányokkal együtt Southamptonba költözött, ahol a testvérpár súlyosan megbetegedett, mint kiderült mandulagyulladástól szenvedtek. Akkoriban az orvostudomány bizonytalansága okán először a halálos diftéria és tífusz jeleit vélték felfedezni, és a kezelés is igen kezdetleges volt a korszakban. Jane állapota egyre romlott, olyannyira, hogy már bizonyos volt, szervezete nem tud megküzdeni a fertőzéssel, ennek ellenére megmagyarázhatatlan okokból Cawley nem vette a fáradtságot, hogy a távol lévő szülőket minél hamarabb értesítse.
Az unokatestvér Jane Cooper ahogy tudomást szerzett rokonai állapotáról, azonnal levelet írt nagynénjének és együtt érkeztek meg Jane-hez és Cassandrához egy olyan gyógynövénnyel, mely állítólag hatásosan kúrálja ki a betegséget. A lányok hazatértek édesanyjukhoz, aki minden tőle telhetőt megtett gyermekei egészségéért, így hála a gondos rokonnak és az anyai szeretetnek nem vesztett az utókor egy ilyen jelentős irodalmárt, mint Jane Austen. Az értelem és érzelem című regényében az egyik főszereplő, Marianne Dashwood súlyos betegségének jelenségét talán saját élményei inspirálhatták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Jégkorszaki vadászok dolgozhatták fel a bajorországi gyapjas mamutot 12:09
- Nagyszabású kiállítás idézi fel Napóleon húgának műgyűjtői szenvedélyét 11:37
- Halotti üzenet lehet a jeruzsálemi Siloám-felirat 10:15
- Modern technológiával kutatják az Amazonas 3000 éves településeit 08:11
- Monumentális zapoték épületegyüttest azonosítottak Mexikóban 06:29
- Különleges bölcsőben szállítják Londonba a Bayeux-i falikárpitot tegnap
- Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását tegnap
- Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét tegnap



















