Szerelmes uralkodók

„45 éve nem ízleltem húst…” – mivel érvelt egy középkori vegán a húsfogyasztás ellen?

2018. január 22. 14:40

Bár a középkorban nem volt ismeretlen a húsmentes étrend, ezt legtöbb esetben a szegénység, vagy például a keresztény szentek esetében az aszkéta életmód okozta. A neves arab költő és filozófus, Abu l-Alá al-Maarri azonban nagyon is tudatosan döntött a napjainkban leginkább vegánnak nevezett életmód mellett, amikor nem csak a hús, hanem minden állati eredetű étel fogyasztásáról lemondott.

Abu l-Alá al-Maarri
Abu l-Alá al-Maarri (973-1057)

Abu l-Alá al-Maarri a középkori arab világ egyik neves irodalmára volt. 973-ban született a mai Szíria északi részén és mindössze négy éves volt, amikor himlő miatt elvesztette látását. Vaksága ellenére al-Maarri kiváló tanuló volt és 12 éves korától kezdve már rendszeresen írt verseket. A költészet mellett filozófiával is foglalkozott, és élesen kritizálta a vallásos túlbuzgóságot, mondván a racionalitás az igazság elsődleges forrása. Amikor a 11. század elején Bagdadba költözött, ott már valóságos sztárként kezelték, és bár édesanyja betegségének hírére később visszatért szülőföldjére, élete végéig folytatta az írást és kapcsolatot tartott más muszlim tudósokkal.

Fennmaradt például 5 levél al-Maari és az egyiptomi Hibat Allah Ibn Musa levelezéséből, amelyből értesülhetünk al-Maari szigorú étkezési szokásairól és azok okairól. A vak filozófus ugyanis nemhogy húst nem evett, de tartózkodott minden állati eredetű ételtől is. Bár a középkorban nem volt ismeretlen a húsmentes étrend, ezt legtöbb esetben a szegénység, vagy például a keresztény szentek esetében az aszkéta életmód okozta. Al-Maari motivációt azonban teljesen másban kell keresnünk.

Amikor Ibn Musa azzal érvelt, hogy ahogy a növények az állatok számára, úgy az állatok is azért teremtettek az ember számára, hogy utóbbi használja őket, al-Maari így felelt:

„… a Próféta azt tanítja nekünk, hogy a Mindenható Isten kegyes és szeretetteljes. Ha pedig Ő szeretettel fordul az emberek felé, akkor bizonyos, hogy gondja van az élők más osztályaira is, amelyek érzékenyek a fájdalomra.”

Al-Maari 30 éves korára alakította ki napjainkban vegánnak nevezett étrendjét, amelyben már nem volt helye a hús mellett a halnak, a tojásnak és a tejnek sem. Meg volt róla győződve, hogy helytelen bármiféle kárt okozni egy másik élőlénynek és megenni azokat, minthogy ők is Isten teremtményei, akik nem akarják, hogy megegyék őket. Mindezt így magyarázta:

„Jól ismert, hogy amikor a borjút megölik, a tehén szomorú utána és egész éjszakákat virraszt át miatta. A húsát megeszik és a tej, amelyet szopnia kellett volna a borjúnak, az anya tulajdonosaira pazarolják. Mi kár lehet belőle, ha valaki tartózkodik a borjú megölésétől és elutasítja a tej használatát? Az ilyen embernek nem kell, hogy ez törvénytelen legyen, hisz csak vallási buzgalomból és az áldozat iránti könyörületből tartózkodik és azért, mert azt reméli, hogy önmegtartóztatása jutalmat nyer a Teremtő megbocsátása által.”

Al-Maari nézetei nem csak a négylábúakra, de még a méhekre és az általuk készített mézre is kiterjed:

„Minthogy a méhek azért küzdenek a legjobban, hogy távoltartsák a begyűjtőt a mézüktől, semmi rossz nincs abban, ha tartózkodunk tőle és azt kívánjuk, hogy a méhek ugyanabba a kategóriába essenek mint bármely más élőlény, amely nem akarja, hogy megöljék és létfenntartási eszközein más emberek hízzanak.”

A könyörületesség mellett más érveket is felsorakoztatott. Az ókori római filozófus, Galénosz nyomán arra is hivatkozik, hogy a húsmentes étkezés egészségesebb lehet és hozzá teszi még azt is, hogy zöldségeken élni olcsóbb is mint a húsfogyasztás.

Ibn Musa válasza ugyanakkor arról tanúskodik, hogy al-Maari érvei nem igazán győzték meg őt. Szkeptikus a húsmentes étrend egészséges mivoltát illetően, mondván, hogy „a gyógyszereid a beteg embert csak betegebbé teszik.” A vak költő szegénysége sem hatotta meg különösebben és felajánlotta, hogy megkéri saját urát, hogy az küldjön neki bőséges ellátmányt, hogy ezzel tegye kényelmesebbé életét. Végül szól al-Maari fő érvéről is:

„Azon kijelentésedet illetően pedig, hogy húst nem lehet szerezni az állatoknak okozott fájdalom nélkül, már megkaptuk a választ. Az embernek nem kell kedvesebbnek lennie az állathoz, mint ahogy a Teremtőjük az hozzájuk. Ő vagy igazságos vagy nem az: ha igazságos, akkor elveszi az életét az evőnek és a megevettnek egyaránt, és az Ő igaza megkérdőjelezhetetlen; ha pedig Ő igazságtalan, akkor nekünk sem kell felülmúlnunk a Teremtőt és igazságosnak lennünk ott, ahol ő nem az.”

Minderre al-Maari így felelt:

„Ha ezt az elvet alkalmazzuk, az embernek nem lenne szabad imádkoznia, csak a kijelölt imák alkalmával, minthogy minden további ima csak szükségtelen bajhoz vezet. Ugyanígy, amikor egy vagyonos ember félreteszi aranyának negyvened részét adománynak, akkor nem lenne szabad ennél többet adnia, pedig a Korán több helyen is helyesli az ilyen kiadást.”

Természetesen elutasította az étel felajánlását is levelezőpartnerétől:

„Nem kívánok semmi többet, nem kívánok visszatérni a finomságokhoz, az önmegtartóztatás a második természetemmé vált. 45 éve nem ízleltem húst és egy öreg ember nem hagy fel szokásaival egészen addig, amíg a sír pora nem fedi be őt.”

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fathi Muhammad al-Maarri-ról mintázott szobrával 1944-ben

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!