300 éve lépett török földre II. Rákóczi Ferenc
2017. október 11. 17:03 MTI
Kétnapos ünnepi programsorozattal emlékeznek szerdán és csütörtökön az isztambuli magyarok II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem török földre lépésének 300. évfordulójára. A szimpózium témái között szerepel II. Rákóczi Ferenc közép-európai személyisége, történeti jelentősége.
Korábban
A rendezvényt, amely része Magyarország V4-es elnöksége isztambuli programsorozatának, Magyarország isztambuli főkonzulátusa és az Isztambuli Magyar Intézet szervezi. Az ünnepi programot szerdán Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitja meg, aki a Rákóczi 300 című nemzetközi tudományos konferencián mond beszédet. A szimpózium témái között szerepel II. Rákóczi Ferenc közép-európai személyisége, történeti jelentősége, valamint a V4-es együttműködés jelene és jövője. Az előadók a visegrádi országokból, illetve Törökországból érkeznek.
A program csütörtökön rodostói (tekirdagi) kirándulással, továbbá az ottani Rákóczi Múzeum meglátogatásával folytatódik. A résztvevőket később a helyi török-magyar baráti társaság, valamint a város polgármestere várja ebédre. A nap végén az isztambuli Szent Benedek-templomban emlékmisét celebrál Ruben Tierrablanca Gonzalez isztambuli, illetve Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. A programokon a konferencia résztvevői mellett részt vesznek a V4-es országok diplomácia testületének tagjai, továbbá a Rákóczi Szövetség 18 fős delegációja is.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukását követően száműzetésbe kényszerült. Az éveken át Lengyelországban és Franciaországban bujdosó fejedelmet 1717-ben végül III. Ahmed oszmán szultán fogadta be és helyezte el kíséretével együtt először Isztambulban, majd 1720-tól Rodostóban, ahol Rákóczi egészen 1735-ben bekövetkezett haláláig élt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.