2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

250 éve próbáljuk eltalálni Magyarországon azt a bizonyos öt számot

2020. szeptember 2. 17:34 Múlt-kor

Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37 és 66: 1957-ben, hat héttel a modern lottó magyarországi bevezetése után, Ring Sándorné saját és gyermekei életkorát megjátszva vihette haza a mesés, 855 ezer forint értékű telitalálatot.  A 66 éves özvegyet azonban nem nevezhetjük úttörőnek, ugyanis Fortuna istennő már számtalan szerencsés halandót fogadott kegyeibe Magyarországon, ahol legelőször Pozsonyban, majd Budán 1770. szeptember 2-án rendeztek először lottósorsolásokat.

Lottó

A Magyar Királyságban és a Habsburg örökös tartományokban a lottó nevű szerencsejáték terjedt el, amelynek gyökerei a késő középkori, kora újkori Itáliába nyúlnak vissza. Egyesek szerint a klasszikus 5/90-es szisztéma Genova városából eredeztethető, ahol a városi tanácsban évente megüresedő öt hely betöltését sorsolással döntöttél el. Kezdetben 120, majd később 90 jelölt közül választották ki azt az öt személyt, akik Genova nagytanácsában helyet foglalva részt vehettek a város irányításában.

Egy idő után az emberek persze találgatni kezdtek, hogy kik lesznek a szerencsések, és fogadásokat is kötöttek, így az éves sorsolást a genovaiak mindig nagy izgalmak közepette tartották meg. A pénzmozgásokat látva Benedetto Gentile szenátornak 1620-ban korszakalkotó ötlete támadt: intézményesítette a fogadásokat, így a megvásárolt sorsjegyekből a Genovai Köztársaságnak már bevétele is származott.

A játék lassan terjedni kezdett a kontinensen, ahol az uralkodók állami monopóliumként kezelték a genovai rendszerű lottójátékot. Mária Terézia osztrák főhercegnő és magyar királynő 1751-ben az osztrák és cseh területeken engedélyezte az itáliai szerencsejátékot, amely egy 1762-es császári pátens értelmében a Habsburg Birodalom magyar területein is megjelenhetett.

A lottót a Habsburgok is állami monopóliumként kezelték, amely rendezésének jogát bérbe adták. A bérleti jogot Octavio Cataldi gróf szerezte meg, aki 260 ezer forintot fizetett az államkincstárnak, amely akkoriban óriási összegnek számított, de a derék arisztokratának ez nem okozott fejfájást, mert a lottóbevételekből a bérleti jog többszörösét sikerült  bezsebelnie.

1770. szeptember 2-a jeles nap volt a hazai szerencsejáték történetében, ekkor rendezték meg ugyanis az első lottósorsolást Budán, a Felső piac téren (ma Batthyány tér). A lutrinak nevezett játékon 90 számból öt nyerőszámot sorsoltak ki. A pozsonyi és budai játékok olyan sikeresek voltak, hogy az államkincstár a Bánát és Erdély területére is kiadott koncessziókat.  A kincstár aztán hamarosan ráébredt, hogy a szerencsejáték mennyire jövedelmező üzlet, így Cataldi halála után taktikát váltott.

A bécsi udvar először a bevételekből kért részesedést, majd II. József 1787-ben megszüntette a koncessziós rendszert. A lottó népszerűsége Magyarországon az 1849-es szabadságharc eltiprása után zuhanni kezdett, a Bach-korszak passzív ellenállásába ugyanis az is beletartozott, hogy a derék magyar honpolgárok nem támogatták a gyűlölt osztrákok kezében lévő szerencsejátékot.

A kiegyezés után a lottó ügye is rendeződött. 1868-ban megalapították a Magyar Királyi Lottóigazgatóságot, így a szerencsejátékból befolyó pénz innentől kezdve egészen a kommunista hatalomátvételig a magyar kormány zsebébe vándorolt A Rákosi-diktatúra évei alatt a lottó imperialista  csökevénynek számított és az államhatalom csak az 1956-os forradalmat követő konszolidációs hullámban adott újra zöld utat a közkedvelt szerencsejátéknak.

Az 1957 januárjában kelt pénzügyminiszteri rendelet az Országos Takarékpénztárt bízta meg a játék szervezésével. Az első sorsolást 1957. március 7-én tartották.  A játék az ötöslottó nevet kapta, amelynek a játékszabályzata tulajdonképpen a mai napig változatlan. Az ötöslottó monopóliuma egyébként egészen 1988-ig tartott, ekkor először kísérleti jelleggel megjelent a hatoslottó, majd pár évvel később a megszállott lottózók már hétköznaponként is izgulhattak, hiszen 1993-ban megjelent a magyar szerencsejáték-piacon a skandináv lottó, amelynek sorsolása szerdára esett és esik mind a mai napig.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Lottósorsolás 1957-ben
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár