2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

"Őskatasztrófa" volt-e az 1. világháború?

2014. október 8. 10:00 MTI

A berlini Német Történeti Múzeumban (DHM) tartottak kedden pódiumbeszélgetést a magyar nagykövetség szervezésében az első világháború közép- és kelet-európai következményeiről. A téma meghívott kutatói árnyalták azt a széles körben vallott nézetet, miszerint az első világháború "őskatasztrófa" volt, amelyből le lehet vezetni a huszadik századi európai történelem minden lényeges fejleményét. 


A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Alexander Koch, a DHM igazgatója egyebek között rámutatott, hogy száz évvel ezelőtt, az első világháború kitörésének idején Európa középső és keleti felén birodalmak - az Osztrák-Magyar Monarchia, a német császárság, az orosz cárság és az oszmán birodalom - uralkodtak, amelyek a háború következtében mind elbuktak, és helyükben új nemzetállamok sora keletkezett. A háború átrajzolta Európa politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális térképét, hatásai máig érezhetők és máig foglalkoztatják az európai közvéleményt és a tudományt - tette hozzá.

Az első világháború a többi között abban is fordulópont, hogy totális háború volt, addig soha nem látott mértékű pusztítással járt, a polgári áldozatokkal együtt a tízmilliót is meghaladta a halottak száma - emelte ki köszöntőjében Czukor József nagykövet, aki utalt arra, hogy a százéves évforduló révén az első világháború Németországban az élénken tárgyalt közéleti témák közé tartozik. Ugyanakkor a háború közép- és kelet-európai vonatkozásai, és a térség kulturális sokszínűségére kifejtett hatásai még kevéssé jelennek meg a német köztudatban - mondta a nagykövet a több mint százfős hallgatóság, köztük német parlamenti képviselők és diplomaták részvételével tartott rendezvényen.

A pódiumbeszélgetésen Peter Haslinger német történész, a jénai Friedrich Schiller Egyetem Kertész Imre Kollégiumának - Kelet-Közép-Európa és Dél-Európa 20. századi történelmével foglalkozó intézetének - kutatója kiemelte: kérdéses, hogy le lehet írni az első világháború kulturális hatásait a veszteség fogalmára építve, hiszen a háború utáni időszak egyebek mellett a modern tömegkultúra kialakulásának ideje és a női szerepek átalakulásának korszaka.

Magyarország és Ausztria egyértelműen vesztes, például azért, mert a magyar kultúra legfontosabb helyszínei, vonatkozási pontjai közül sok az új határok miatt más országok területe lett, de például a Baltikumban a két világháború közti időszakot "a régi szép időknek" nevezik. A kép ezért "nem teljesen fekete" - fejtette ki a kutató. Az első világháborút a 20. század őskatasztrófájaként kezelő nézettel kapcsolatban egyebek között azt emelte, ki, hogy az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság legalább annyira fontos a folyamatok alakulásában, mint az első világháború.

Hornyák Ádám, a Pécsi Tudományegyetem kutatója kiemelte: túlzás azt állítani, hogy kulturális értelemben katasztrófát okozott az első világháború a kelet-közép-európai térségben. A kulturális sokszínűség valóban meghatározó volt a monarchia idején, de ez nem egyszerűen eltűnt, hanem "a színek szétváltak", az egyes nemzeti kultúrák - a szétváló színek - pedig továbbra is az európai kultúra részei voltak.

Ugyanakkor Magyarország ezen a téren is vesztes, mert a magyar kultúra már nem tudott hatást gyakorolni azoknak a népeknek a kultúrájára, amelyekkel együtt élt a monarchiában. Ezt mutatja például az, hogy Ady Endre a barátja és példaképe volt Octavian Goga erdélyi román költőnek és politikusnak, a háború utáni időkből viszont nemigen találni ilyen példát, mert a kulturális kapcsolatok jórészt megszakadtak - mondta Hornyák Árpád. Hozzátette, hogy őskatasztrófa helyett inkább "ősrobbanásról" lehet beszélni, amely új rendet teremtett és eltérő pályára helyezte a térség nemzeteit.

Ezzel összefüggésben Jan Rydel lengyel történész, a krakkói egyetem kutatója, a magyar, a német, a lengyel és a szlovák kulturális miniszter által 2005-ben megalakított Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata nevű történettudományi hálózat vezetője arra mutatott rá, hogy az első világháború révén Lengyelország "újjászületett", visszanyerte önálló államiságát, ezért lengyel viszonylatban sem lehet katasztrófáról beszélni.

Hasonlóképpen vélekedett Csehszlovákia megalakulásának folyamatát elemezve Andrej Tóth, a csehországi Opava egyetemének történésze, és Hannes Leidinger osztrák történész, a bécsi egyetem professzora is, aki szerint a monarchia akkor is gyökeresen átalakult volna, ha nincs világháború, és ugyanazok az ügyek, eszmék alakították volna a folyamatokat, amelyek a háború nyomán meghatározták a régió politikai és kulturális viszonyait.

A századik évforduló jelentőségével kapcsolatban a résztvevők arra mutattak rá, hogy a régió országai között nagy eltérések mutatkoznak. Így miközben Magyarországon és Ausztriában kiállítások, megemlékezések sorát szervezik, és a történettudomány az eddiginél is intenzívebben foglalkozik a korszakkal, Csehországban és Lengyelországban egyáltalán nem számít történelmi fordulópontnak az első világháború kitörése, Németországban pedig - Peter Haslinger szavai szerint - a centenárium révén az első világháború "kilépett a második világháború árnyékából".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár