Lassan halad a háborús bűnök feltárása Koszovóban

A pristinai parlament korelnöke határozatlan időre halasztotta el a képviselőház alakuló ülését, amelyen ismételten megkísérelték volna megválasztani a házelnököt. A parlamentet május 7-én oszlatták fel, az országot azóta ügyvezető kormány irányítja. A június 8-i választás után ugyan a képviselők letették esküjüket, sőt házelnököt is választottak, ő azonban nem töltheti be ezt a funkciót, mert az alkotmánybíróság felfüggesztette az erről szóló döntést.

Amíg nem áll fel a törvényhozás, a kormány sem tud megalakulni, emiatt az ország európai integrációs folyamata is leállt. Nem csak ez késlekedik azonban, hanem annak a nemzetközi bíróságnak a felállítása is, amely az 1998/99-es koszovói háború idején elkövetett háborús bűnöket vizsgálná. Az előzetes tervek szerint a bíróság 2015 januárjában kezdte volna meg munkáját, működésének megkezdéséhez azonban néhány törvényt még meg kell hozni. A politikai patthelyzet ezt lehetetleníti el.

Sajtóértesülések szerint a bíróság székhelye Koszovóban lesz, a védett tanúk azonban kizárólag a bíróság hollandiai kirendeltségén, Hágában tehetnek majd vallomást. A bíróság az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) magas rangú tisztségviselőinek bűnösségét vizsgálná 1998/99-ben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel összefüggésben. Az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja júliusban közölte, hogy meggyőző bizonyítékokat tárt fel az ügyben.

Clint Williamson, a munkacsoport vezető ügyésze akkor úgy fogalmazott, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni, valamint háborús bűntettek miatt. Az áldozatok jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével. A vizsgálat feltételezett szervkereskedelmi ügyek miatt indult, Williamson azonban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy maximum 10 olyan esetet sikerült feltárni, amelyekben "meggyőző nyomok" utalnak arra, hogy az UCK tagjai azért öltek meg embereket, hogy szerveiket kioperálhassák és eladhassák.

Az ügyben eddig több mint száz tanút hallgattak meg, az UCK egykori tagjai pedig máris bejelentették, hogy nem fogják tiszteletben tartani a bíróságnak a döntéseit. Amennyiben a politikai ellenfelek nem tudnak megegyezésre jutni az új összetételű parlament megalakításáról, rövid időn belül új választásokat kell kiírni, ami miatt tovább tolódhat az említett bíróság felállítása is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái