Görgetve szállíthatták az egyiptomiak a piramisok építőköveit
2014. szeptember 1. 12:02
Újabb lehetséges magyarázat született az ókori egyiptomi piramisok építőköveinek szállítására: amerikai kutatók szerint a megmozdíthatatlan, több tonnás köveket farudakkal tették gördíthetővé.
Korábban
A fáraók földjének gigantikus építészeti emlékeit már az ókorban is csodálattal szemlélték, s többen is próbálták megfejteni, miként is épülhettek. Az Amszterdami Egyetem fizikusai legutóbb azt vizsgálták, mekkora erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a hatalmas faszánon lévő súlyos kövek megmozduljanak a sivatag homokjában. Kutatásuk szerint az Óegyiptomi Birodalomban egy primitív, de nagyon hatékony módszerrel könnyítették meg több ezer ember munkáját: vizet locsoltak a szán talpai elé, ami csökkentette a felületi súrlódás során fellépő fékező erőt. Ez egy bizonyos fizikai jelenség miatt következett be: a vízcseppek kvázi hidat alkottak az apró homokszemek között, amelyek így összetapadtak - magyarázták a szakértők.
Egy új kutatás szerint a megoldás nem a víz, hanem a fa volt. Az Indiana Állami Egyetem fizikusai szerint a kőtömbök legideálisabb szállítási módjához csupán 12 darab hosszú farúd kellett, amelyek közül hármat-hármat erősítettek fel - az ábrának megfelelően - a kőtömb négy oldalára, majd az így keletkezett, szerintük dodekaéderre emlékeztető formát görgetve szállították - számolt be a Smithsonian. Az elmélet szerint ez a módszer igencsak megrongálhatta a korabeli utakat.
A számítások szerint egy kőtömb mozgatásához körülbelül 50, jó erőben lévő férfi kellett, akik a 2,5 tonnás építőanyaggal átlagban fél métert haladhattak másodpercenként (1,8 km/h). A technikához a fizikusok szerint minimum 30 centiméter átmérőjű, a nílusi hajók árbocaihoz hasonló farönkök kellettek.
Természetesen nincs bizonyíték arra nézve, hogy az egyiptomiak használták volna ezt a módszert, s a kutatók is csak maketteken mutatták be az elméletet, amely elképzelhető, hogy 2500 kilogrammnál nem is állná meg a helyét. Továbbá az is kérdés, hogy a korabeli Egyiptomban elérhetőek voltak-e ekkora átmérőjű farönkök elegendő mennyiségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.