2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Súlyos hajókosokkal támadtak a punok

2014. július 9. 08:51

Megtalálhatták az eddig ismert egyetlen, Karthágóból származó pun sisakot, amely túlélte az észak-afrikai városállam Róma által történő i. e. 146-os elpusztítását, vélik búvárrégészek, akik a nemrégiben felfedezett, pun hajókon lévő hajókosokat elemezve revideálták a karthágói flottával kapcsolatos nézeteiket.


A kutatók a Szicília nyugati partjaitól mindössze hét kilométerre található Egadi-szigeteknél felfedeztek egy sisakot, amely nagyban különbözik az Európa-szerte használt, kelta stílusú fejfedőktől (közkeletű nevén: római sisak). Az elején egy orrvédő található, a hátulsó és az oldalsó részén lévő széles karima pedig a nyakat és a füleket védte, továbbá egy magas, keskeny fejdísz is helyet kapott a tetején - magyarázta Jeff Royal régész, a floridai RPM Tengerészeti Alapítvány igazgatója.

A montefortinóinak is nevezett (ebben az itáliai tartományban találták meg a kelta stílusú fejfedő első darabját a régészek, innen a név), i. e. 300-tól használt római sisak könnyen azonosítható, mondta el a régész a forbes.com-nak. "Úgy néz ki, mint egy fél görögdinnye egy bütyökkel a tetején, valamint két lelógó füllel, amelyet az áll alatt lehet megkötni" - tette hozzá.

A karthágói sisakot több mint két évezred lerakódásai "díszítik", amelyeket a Földközi-tenger mélyén szedett össze. Jelenleg a tisztítási, valamint a restaurálási folyamatok zajlanak, amelynek végeztével több részlet is kiderülhet a ritka kincsről. A sisak azonkívül, hogy a legújabb olyan régészeti lelet, amelyet pilóta nélküli tengeralattjáróval fedeztek fel, egészében átírhatja a pun háborúk tengeri csatáinak stratégiájáról eddig kialakult elképzelést. A sorrendben a harmadik és egyben legutolsó pun-római háború négy évének végére Karthágó teljesen elvesztette korábbi tengeri nagyhatalmi szerepét, az észak-afrikai rivális kikapcsolásával Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének gyakorlatilag korlátlan ura lett.

Royal és kollégája, Sebastiano Tusa, a szicíliai örökségvédelmi hivatal főfelügyelője, valamint kutatócsapatuk az eddigi munka után úgy vélik, a punok hajói kisebbek, de erősebbek is voltak, mint azt eddig gondolták. A bizonyítékot 11 darab bronz hajókos (rostum), a korabeli tengeri hadviselés legfőbb fegyvere jelentette. Ezek arra szolgáltak, hogy az ellenséges hajók gerendáit megrongálva léket üssenek rajta.

A mérésekből a kutatócsapat azt állapította meg, hogy a pun hajók nem lehettek hosszabbak 28 méternél, ami jóval kevesebb, mint az eddig becsült 40 méter. Ez pedig felveti a kérdést: vajon tényleg a triérészek, vagyis a három evezősoros hadihajók csoportjába tartoztak-e a punok hajói, ugyanis az ehhez szükséges magassággal könnyen instabillá válhatott a szerkezet.

A kosok mintegy 125 kilogrammos tömegéből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy nem csupán egy kicsiny lyukkal "ajándékozták meg" az ellenséges hajót. A hajó orrára, a vízszint alá szerelt kosok szélei - ahogyan a képen is látható - három élben végződtek, amelyek gyakorlatilag kettészelték a másik gálya hajógerincének gerendáit. "Gyakorlatilag minden útjába kerülő anyagot kettévágott" - mondta Royal. A tengerfenéken szétszóródott amforák, valamint egyéb rakományok azt mutatják, hogy a megrongálódott hajók tulajdonképpen még a felszínen széttörtek, és nem csupán a lék miatt süllyedtek el, pláne nem egészben, tette hozzá.

Az egadi-szigeteki csata i. e. 241-ben a húsz éve zajló első pun-római háború végét hozta el. Karthágó hagyományos tengeri dominanciája a küzdelem során megingott, s sokak meglepetésére római győzelem született, annak ellenére, hogy Róma a hadjáratok során négy flottát is elveszített a szeszélyes időjárás miatt. 241-ben Catulus vezetésével a rómaiak lesből támadva legyőzték a pun flottát, amely rakományaival a rómaiak által ostromlott, majd végül elfoglalt Lilybaeum (a mai Marsala, Szicília legfontosabb települése az ókorban) város ellátását javította volna.

A római hajók sikere arra vezethető vissza, hogy a punokkal ellentétben megszabadították hajóikat a vitorláktól, árbocoktól, valamint minden olyan "feleslegesnek" ítélt felszereléstől, amelyek egyébként a nehezebb időjárási körülmények során hasznukra váltak volna. Ezáltal - bár jobban ki voltak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek - sokkal mozgékonyabbá váltak, így a pun flotta hajóinak felét elfoglalták vagy elsüllyesztették. A másik legfontosabb római újítás a „hollónak” nevezett, hajóorra szerelt vaskampós csapóhidak voltak, amelyeken átmasíroztak az ellenséges hajóra, így lehetővé vált, hogy a tengeri csatákba szárazföldi hadviselést "csempésszenek", alaposan meglepve ezzel Karthágót.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!