Egyetlen éjszakán láthatják a titokzatos normann sisakot
2014. június 20. 17:12
A Déri Múzeumban mindössze egyetlen napon, június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján láthatja a közönség azt az Európában is egyedülálló, kora középkori normann sisakot, amelyhez hasonló mindössze fél tucat található az egész világon, de valamennyi közül a Debrecenben kiállított a legdíszesebb. A vállalkozó szelleműek Szent Iván-éjjelén egy másolatot fel is próbálhatnak.
Korábban
A normann sisakot 1892-ben találták az akkori Oroszország Podolszki Kormányzóságában – ma Ukrajna –, a Dnyeszter bal partján, a Nyemija folyócska mentén, vasútépítési munkálatok során.
A sisak a XI. század második felében készülhetett, és egyszerre tükröz keleti (kúp alak, a homlokrészen lévő szemábrázolás), bizánci (a kovácsolás módja és színvonala) és normann (a körbefutó díszítőelem) hatásokat. Viselőjéről semmit sem tudunk. Lehetett a kijevi nagyfejedelem egyik varég harcostársa, a bizánci uralkodó normann testőrségének tagja, de kaphatta ajándékul egy bizánci szövetségben harcoló valamelyik barbár nép egyik főembere is.
A kissé ovális sisak magassága 20 cm, átmérői 23 és 20,5 cm, súlya 1560 gramm. A középső aranyozott bronzlemezre, amely a sisak homlokrészén helyezkedik el, egymáson átfonódó hurkokat alkotó szalagokat véstek be, melynek végei növényi díszítésben végződnek. A lemezen domborítva, maszkszerűen emberi arcot ábrázoltak. A sisak alján szintén bronzból készült és aranyozott szegélyszalag fut körbe.
A normannok keleti ágához tartozó svéd-varégok első telepeiket a VIII. század második felében hozták létre a kevert lakosságú finn–szláv területeken. Első nagyobb központjuk Holmgård, a későbbi Novgorod volt. A IX–X. században uralták a Balti-tengert Bizánccal, a volgai bolgár, a kazár és az arab állammal összekötő kereskedelmet. Prémet, állatbőrt, mézet és viaszt, s főként rabszolgákat szállítottak délre, s onnan szöveteket, keleti luxuscikkeket, fegyvereket és nemesfémet hoztak vissza északra.
A IX. század második felében megalapított államukat Rusznak nevezik a korabeli források. A hagyomány egy mitikus varég kereskedő-harcos, Rurik (Hrörekr) nevéhez köti a Rusz alapítását. Az első fejedelmek inkább egy laza törzsszövetség felett uralkodtak, a folyamatot Bölcs Jaroszlav (1019–1054) zárta le, akinek uralkodása alatt a Rusz első fénykorát is élte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap