2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Mit láthattak az auschwitzi őrök a gázkamrákból?

2014. május 9. 17:12

Egy, az auschwitz-birkenaui táborról készített virtuális 3D-modell révén ma már rekonstruálni lehet, mit és mennyit tudhattak az őrök a koncentrációs táborokban zajló tömeggyilkosságokról - állítják német ügyészek.


Az egykori megsemmisítő táborok felszámolása és a náci főbűnösök nürnbergi pere (1945/46) óta 106 ezer német katona, illetve náci ellen emeltek vádat háborús bűncselekmény gyanúja alapján. Közülük 13 ezren álltak bíróság elé, s végül alig hétezret ítéltek el. A fordulópontot 2011 jelentette, amikor egy müncheni bíróság 5 év börtönre ítélte a 2012 márciusában elhunyt John Demjanjukot, bűnrészesnek találva az idős férfit 28 ezer zsidónak a sobibóri koncentrációs táborban elkövetett meggyilkolásáért.

Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy Demjanjuk őrként dolgozott a lágerben, s ebből a munkakörből szükségszerűen következett, hogy köze volt a foglyok halálához. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott nyomozó hatóság (ZSt) ezt követően jelentette be tavaly áprilisban, hogy ötven feltételezett náci háborús bűnös ellen indulhat eljárás Németországban

A vallomások, illetve levéltári források mellett újabban modern technikai eszközök - köztük háromdimenziós képalkotási eljárások - segítik a vádhatóság munkáját, így általuk pontosabb kép kapható arról, hogy mennyiben lehettek tisztában a koncentrációs táborok őrei az adott haláltáborban folyó gyilkosságokkal. A Demjanjuk perében 2011-ben hozott ítélet előtt számos egykori őr hasonló módon védekezett: szerintük a koncentrációs táborok területe olyan nagy volt, hogy fizikailag lehetetlen volt tudomást szerezniük az ott történtekről.

A ma 94 éves, litván származású férfi, Hans Lipschis perében az ügyészség egy, az egykori auschwitz-birkenaui haláltáborról készített 360 fokos, 3D-s modellt használt fel a vádemelés során. A stuttgarti ügyészség szerint Lipschis 1941-től 1943-ig teljesített őrszolgálatot, és ezzel a munkával hozzájárult a megsemmisítő tábor üzemeltetéséhez.

Ralf Dietrich stuttgarti ügyész munka közben

A "virtuális Auschwitzot" Baden-Württemberg-i és bajor szakemberekkel közösen megalkotó Ralf Dietrich stuttgarti ügyész szerint a számítógépes modell képes megmutatni, hogy egy adott őr mit láthatott egy adott pontból - így például annak a konyhának az ablakából, ahol Lipschis - aki korábban azt mondta az újságíróknak, hogy csak hallomásból tudott a gázkamrákról és krematóriumról - állítása szerint szakácsként dolgozott. 

Az ügyészség emellett természetesen levéltári forrásokat is felhasznált a per során, így például azt is sikerült megtudni, hogy 12 úgynevezett fogolytranszport érkezett Auschwitzba azon idő alatt, mikor a vádlott őr volt. A Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb náci háborús bűnösököt tartalmazó listájának negyedik helyén szereplő Lipschis ellen a vádlott előrehaladott demenciája miatt ugyan idén februárban ejtették a vádat, ám az új eljárás a német ügyészek reményei szerint a jövőben más esetekben felhasználható lesz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár