Megfőzhette ételét a neandervölgyi

A Homo sapiens "unokatestvére", a neandervölgyi ősember körülbelül 400 ezer ezelőtt jelent meg Eurázsiában, s mintegy 28 ezer évvel ezelőtt halt ki az öreg kontinensen. Az egyik sokszor hangoztatott népszerű elmélet szerint a Homo sapiens többek között a főzés - így a hús megpuhítása - képességének birtokában kerekedhetett felül és maradt fenn társával szemben.

A Michigani Egyetem paleontológusa, John Speth ezzel szemben azt állítja: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a neandervölgyi ugyanúgy megfőzhette ételét, mint a Homo sapiens. Az Amerikai Régészeti Társaság austini (Texas) tanácskozásán felszólaló Speth szerint ehhez egy egyszerű bőrtarisznya-féleséget vagy nyírfakérget vettek igénybe, s azt a kémiai "trükköt" használták ki, hogy a víz már a hús tárolására szolgáló anyag lobbanáspontja alatt forrni kezd - legyen az fakéreg vagy bőr.

Speth elméletét kísérletekkel támasztotta alá, így bemutatta, hogyan forr fel a víz egy papírpohárban (a víz megakadályozza, hogy a papír elérje lobbanáspontját), s utalt Jean Auel 1980-as történelmi regényére, a később megfilmesített A barlangi medve klánja vonatkozó részére, amelyben a neandervölgyiek bőrtasakban főzik meg az elejtett állat húsát. "Ez nem az eszes modern ember találmánya volt" - jelentette ki a szakember.

Az izraeli Keszem-barlangban felfedezett 300 ezer éves tűzhely azt bizonyítja, hogy az ember ősei már azelőtt tudatosan használták a tüzet, hogy a Homo sapiens mintegy 200 ezer évvel ezelőtt felbukkant volna Afrikában. Hozzá kell azonban tenni, hogy az ételkészítésre használt tűzre utaló bizonyítékok jóval korábbiak: a kövek 26 ezer, míg az agyagedények 20 ezer évesek.

Speth szerint a neandervölgyiek egy lényegében tálcává összehajtogatott nyírfakérgen főzték meg ételeiket, esetleg egy korábban elejtett állat hasának bőrét használták fel. "Ez egy spekulatív elmélet, de úgy hiszem, igenis tudták, hogyan kell megfőzni az ételt" - fogalmazott a paleontológus. Az mindenesetre érdekes, hogy a neandervölgyi lelőhelyeken talált állatcsontok 98 százalékánál nem találtak dögevő állatokra utaló nyomokat, ami azt jelenti, hogy a zsírt lefőzték róluk, de például az iraki Shanidar-barlangan talált búzaszemek vizsgálata szintén azt sugallja, hogy a neandervölgyi megfőzte ételeit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?