Így lett Fiume a Szent Korona része
2014. április 30. 15:26
Korábban
Fiume tiltakozik
Az uralkodónő rendeletét azonban Fiume tanácsa nem fogadta lelkesedéssel. A magisztrátus már 1776. október 14-én tiltakozott az ellen, hogy a várost Horvátországhoz csatolják, mivel az így csak közvetve kapcsolódott volna a Magyar Szent Koronához. Ezt az óhaját a város elöljárói 1777. július 17-i határozatukban megerősítették. Egy 1777-ben készült bécsi udvari tervezet értelmében (amelyet Mária Terézia elfogadott) viszont Fiumét az említett Szeverin (Szövény) vármegye területébe illesztették volna be, és a vármegyét a várossal együtt a kereskedelmi érdekek miatt a fiumei kormányzóság alá kívánták helyezni. A város autonóm jogainak bizonyos részét viszont az 1767-ben felállított horvát tanácsra (Consilium Croaticum) bízta volna.
A horvát rendek a tervezetnek az utóbbi kitételét örömmel fogadták, de törvénytelennek tartották a fiumei kormányzóság létrehozását, az újonnan alapított vármegyével együtt, és a visszacsatolt területeket a legközelebbi diétáig Zágráb vármegye igazgatása alá akarták rendelni. A királynő a feszültségek és súrlódások elsimítása végett egy királyi bizottságot rendelt ki. Ez a bizottság az uralkodónőhöz felterjesztett javaslatában tisztázta Fiume és Buccari különböző jogállását, valamint megfogalmazta azt a kívánságot, miszerint Fiumét Horvátország útján, közvetlenül kebelezzék be a Magyar Királyságba.
A királynő az ausztriai kereskedelmi érdekeket kívánta megóvni, ezért azt kívánta, hogy Fiume külön igazgatás alatt legyen. A város közjogi állása meghatározása tekintetében végül a fiumei szenátus kérvénye bizonyult döntőnek. A fiumeiek ugyanis azt kérték, hogy a várost ne vessék alá semmilyen országnak vagy tartománynak, és a jövőben külön, „ugyanazon a módon, mint a Magyar Királysághoz kapcsolt összes többi részeket és tartományokat, ezt a várost is területével mint a Magyar Királyság Szent koronájához kapcsoltat és abba bekebelezettet bírják és birtokolják".
A város előterjesztését az Államtanács véleményezte. Eszerint Fiumét ne szabad királyi városként, hanem a Magyar Királyságnak egy különleges tulajdonságokkal rendelkező részeként tekintsék, már csak annak az udvari szándéknak a jegyében is, hogy a várost virágzó tengeri kikötővé fejlesszék. Egyúttal, Magyarország más városaihoz, így például a 16 szepességi városhoz hasonlóan, bizonyos autonómiával rendelkezzék.
A cikk folytatása a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.