Raffaello-képet találtak egy spanyol gyűjteményben
2014. április 8. 16:17 MTI
Általános vélekedés szerint Raffaello Santi reneszánsz olasz festő nem készített másolatokat saját alkotásairól, egy córdobai magángyűjteményben azonban rábukkantak A folignói madonna című festményének spanyol szakemberek által autentikusnak tartott, kisebb másolatára.
Korábban
Az eredeti festményt, amely a vatikáni képtárban látható, fatáblára festette az olasz művész 1511-1512-ben. Sigismondo de' Conti, II. Gyula pápa titkára rendelte meg a képet hálaadásként Szűz Máriának az után, hogy a nemes ember folignói házát villámcsapás érte, mégsem okozott benne kárt.
Először a római Capitolium dombján levő Santa Maria in Aracoeli-templomban állították ki, ahova de' Contit eltemették. 1566-ben a Raffaello-festmény az umbriai Folignóban lévő Szent Anna-templomba került, innen 1797-ben a francia csapatok vitték el Párizsba, ahol a fatáblára festett olajképet vászonra helyezték át.
Luis Rodríguez Simón, a Granadai Egyetem szakembere közölte, hogy a córdobai magángyűjteményben felbukkant kép tudományos vizsgálata és archív kutatások nyomán nyilvánvaló a kapcsolat a spanyolországi és a vatikáni festmény között, és előbbi akár a Vatikánban őrzött fő festményhez készült tanulmány is lehet - olvasható a The Art Newspaper művészeti folyóirat honlapján.
"A kisebb madonna-festmény jelenlegi tulajdonosának őse egy üzletember volt Franciaországban, és ő hozta Córdobába a képet" - mondta. Azt azonban nem tudják a szakemberek, hogy ez mikor történt, mint ahogy arról sem tudni semmit, miként került a kép Párizsba. Ez a kisebb festmény is fatáblára készült, és a 19. század végén tették át vászonra Franciaországban. Erről tanúskodnak a vászonra ragasztott könyvlapok, amelyeket 1872-ben nyomtak.
Olasz művészettörténészek vegyesen fogadták a felfedezést. Stefano Alessandrini, az olasz kulturális tárca tanácsadója szerint "a festmény lehet egy jó másolat is, amelyet akkor készítettek, amikor a Louvre 1797 és 1816 között kiállította a képet". Hangoztatta, hogy megfigyelt rajta olyan repedezéseket, amelyek a 19. századi műalkotások jellemzői, és nem olyan festményekéé, amelyeket fatábláról vittek át vászonra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap