Szent Grál: "Nem találhatták meg, hiszen nem is létezik"

"A Grál legendája a 12. századi irodalom találmánya, amelynek semmi történelmi alapja nincs" - mondta Carlos de Ayala, a madridi Autonóm Egyetem tanára. "Nem találhatták meg, hiszen nem is létezik" - fűzte hozzá a történész.

Therese Martin, a francia Nemzeti Kutatási Központ (Centre National de Recherche Scientifique, CNRS) középkorral foglalkozó amerikai történésze - aki megírta a Szent Izidor-bazilika történetét - megjegyezte, hogy a korral foglalkozó szakértők általában szimbolikus, semmint történelmi értelemben értelmezik a Grálról szóló legendákat.

Margarita Torres spanyol történész és José Miguel Ortega del Rio művészettörténész A Grálok királyai című, múlt héten megjelent könyvében azt állította, hogy a léoni Szent Izidor-bazilikában a 11. század óta őrzött díszes kehely az, amelyből a legendák szerint Jézus az utolsó vacsorán ivott és amelybe Arimathiai József felfogta a vérét a keresztre feszítés után. Az ereklye körül az utóbbi napokban kialakult felhajtás miatt a székesegyház visszavonta kiállításáról a kupát, s egy másolattal helyettesítette.

Az arannyal és drágakövekkel díszített ereklyéről mindeddig úgy vélték, hogy Kasztília 1037 és 1065 közötti királyának, I. (Nagy) Ferdinándnak a lányáé, Urracáé volt. A kairói Azhar Egyetem könyvtárában 2011-ben felfedezett két pergamen, valamint a Torresnek és kollegájának hároméves kutatása Jeruzsálemig és arra az eredményre vezetett, hogy a kasztíliai hercegnő kupája valójában az, amelyből Jézus ivott az utolsó vacsorán.

Margarita Torres szerint a kehelynek csak a díszítés alatti része, egy achátból készült római kupa a legendás ereklye, amely hét évszázadon át pihent a Szent Sír-templomban Jeruzsálemben. Aztán ellopták, Kairóba, a Fátimida Kalifátusba, onnan pedig egy emírhez került az Ibériai-félszigetre, cserébe azért, hogy az emír élelmet küldött az 1054-ben éhínségtől sújtott Egyiptomba. Később az emír a béke jeleként felajánlotta Ferdinándnak, kora egyik leghatalmasabb keresztény uralkodójának az Ibériai-félszigeten. Dona Urraca volt az, akinek birtokában a kupa elnyerte jelenlegi formáját, miután az infánsnő ékszereiből származó drágakövekkel díszítették - mondta Torres.

Therese Martin azonban úgy véli: "Ha a kasztíliai királyi család azt hitte volna, hogy náluk van a Szent Grál, arról fennmaradtak volna dokumentumok a 11. század második feléből, amikor arannyal és drágakövekkel díszítették a kelyhet". Martin ugyanakkor elismerte, hogy két kollegája kutatásai rávilágítottak olyan forrásokra, amelyek korábban elkerülték a szakértők figyelmét. Megjegyezte viszont: "Ha Urraca infánsnő azt is hitte, hogy birtokában van a Szent Grál, azt manapság már nehéz lenne alátámasztani".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 tény a kerékpározás történetéből
• 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről
• Tíz meglepő tény az angliai csatáról