Bunkósbottal harcoltak a maják
2014. április 1. 15:00
A közép-amerikai lelőhelyeken feltárt koponyacsontokon látható törések tanulmányozásából kiderült, hogy a maják olykor bunkósbottal harcoltak - állítják régészek.
Korábban
Ma egyelőre keveset tudunk a maják harcmodoráról, az általuk használt taktikáról és fegyverekről, illetve arról, hogy az erőszaknak milyen szerepe volt a civilizáció felemelkedésében és bukásában. Hogy közelebb kerüljenek a kérdés megválaszolásához, Stan Serafin, a Central Queensland University bioarcheológusa és kollégái 116, az i.e. 600 és i.sz. 1542 közötti időszakból származó, maja lelőhelyeken feltárt koponyák töréseinek formáját, helyét és előfordulásuk gyakoriságát vizsgálták meg. Kutatásuk eredményét az American Journal of Physical Anthropology című szaklapban összegezték.
Serafin szerint a sérülések formájából - két ovális alakú bevágás szorosan egymás mellett - ítélve azokat egy hegyes kövekkel ellátott bunkósbot okozta. A felfedezés azért jelentős, mert bár a maja műalkotások révén - a lándzsák, íjak és nyilak mellett - eddig is ismerték a fegyvert, ez az első fizikai bizonyíték arra, hogy a közép-amerikai civilizáció harcosai ilyeneket használtak a háborús időkben. A kutatásból az is kiderült, hogy a férfi koponyákon több törés volt, mint a nőknél, s azok általában a koponya bal felén koncentrálódtak.
A női koponyák hátsó részén található sérülések meglepetésszerű támadásra utalnak, ám a maják legtöbbször a nyílt hadviselést részesítették előnyben. Serafin szerint ez nem meglepő annak fényében, hogy az általuk vizsgált lelőhelyek alacsonyan fekvő, száraz klímájú vidékek voltak, ritkás növényzettel. "Az ilyen területeken lehet látni, ha közeledik az ellenség" - fogalmazott.
S hogy milyen szerepet játszott az erőszak a maja civilizáció csillagának leáldozásában? Ugyan a "posztklasszikus" kori hanyatlással kapcsolatban felmerült tényezők között a háborúskodás is szerepel, a Serafin vezette kutatás rámutatott, hogy ebben a régióban a klasszikus kor végén lecsökkent a koponyasérülések aránya. "Úgy tűnik, hogy az erőszak nem járult hozzá a klasszikus kori hanyatláshoz" - summáza a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20