10 tény a lövészárok-hadviselésről
2014. március 24. 13:20
1. Bár a lövészárok-hadviselés főként az első világháború történetét határozta meg, gyökerei a régmúltba vezetnek vissza, védelmi célból ásott árkokat ugyanis már a rómaiak is használtak.
2. A modern lövészárok-harc taktikai alapjait a várostromoknál használt párhuzamos lövészárok-rendszert kidolgozó Vauban márki, a kiváló francia hadmérnök fektette le a 17. században.
3. A 20. század elején a hadászatban zajló technikai forradalom hatására a hadseregek tűzereje nagyságrendekkel megnőtt, és védőeszközök híján egyedül a lövészárkok nyújthattak megfelelő védelmet a katonáknak.
4. A lövészárok-hadviselés az első világháborút követően csak az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háborúban játszott meghatározó szerepet.
5. Az első világháborúban a nyugati hadszíntéren mindkét oldalon több 10 ezer kilométernyi lövészárkot ástak ki a katonák.
6. Az ellenséges lövészárkok közötti terület, az ún. senki földje szélessége egyes szakaszokon mindössze 20 méter volt, de máshol akár a 1,5-2 km-t is elérhette.
7. Az első világháborúban a katonák gyakran szándékosan gonorrheás vagy szifiliszes prostituálttal feküdtek össze, hogy így vonhassák ki magukat a lövészárokharc borzalmai alól.
8. Az első világháború egyik leggyakoribb betegsége a nyirkos talaj miatt kialakuló ún. lövészárokláb volt, amely üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethetett.
9. Az első világháborúban a tetvek által terjesztett fertőző betegséget, a lövészároklázat a katonák jelentős része, többek között A.A. Milne, valamint J.R.R. Tolkien is elkapta.
10. Az első világháborús lövészárkok sajátos szlengje számos új szóval, kifejezéssel gazdagította az angol nyelvet: többek között a clumsy, a snapshot, vagy a bloke szó is a frontkatonáknak köszönhetően terjedt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap