Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Korábban
Orosz inváziók a Krímben
Az első orosz betörésre a hazánkat is felszabadító keresztény-török háborúk során került sor, ám ekkor még a tatárok visszaverték az orosz támadásokat. Az offenzíva mindenesetre elvette a krímiek kedvét a portyázásoktól. 1736-ban, a második orosz invázió során Anna cárnő seregei még a kán bahcsiszeráji palotáját is felégették, de az utánpótlási nehézségek és a járványok miatt vissza kellett fordulniuk.
A harmadik orosz támadásig az 1768-1774-es orosz-török háborúig kellett várni. A kücsük-kajnardzsai béke ezután tette függetlenné a több mint háromszáz éves szultáni uralom után a Krímet. Ekkortájt az orosz erőket Európa addigi talán legnagyobb parasztlázadása, a Pugacsov-felkelés foglalta le, de a Napóleon elleni háborúkban kitűnt Szuvorov tábornok 1775-ben elfogta Pugacsovot, akit Katalin cárnő kivégeztetett. Egy évvel később Katalin újból megszállhatta a félszigetet, beleszólva a káni címért versengők konfliktusába. Ekkor vált a bahcsiszeraji palota ismét a lángok martalékává.
1782-ben minden oroszok cárnője Potyomkin tábornokot küldte a Krím immár végleges elfoglalására. Katalin a sikeres hadjárat után, a következő évben proklamálta az annexiót. A tatárok lázadások sorozatával fejezték ki engedetlenségüket, mire a cárnő szláv telepítésekkel válaszolt. Az 1783-as év egy civilizáció végét is jelentette: ekkor szűnt meg a történelem utolsó független nomád állama.
1787-en, amikor Potyomkin meghívta Katalin cárnőt, hogy látogassa meg frissen hódított tartományát, Szevasztopolra ennyit mondott: „Sohasem hittem volna, hogy ilyen festői szép öböl legyen itt”. A stratégiai jelentőségű Szevasztopol az Orosz Birodalom egyik legnagyobb hadikikötőjévé nőtte ki magát, s a mai napig az orosz fekete-tengeri flotta bázisa.
A Pétervárról egyébként hónapokig tartó úthoz csatlakozott Szaniszló Ágost lengyel, illetve II. József magyar uralkodó is. A történettudomány ma már vitatja a híres „Potyomkin-falvak”, azaz a sebtében felhúzott, távolról településnek látszó falak meglétét, II. József visszaemlékezésének mindenesetre hitelt adhatunk, aki szerint a bemutatóúton több volt a felhajtás, mint a valóság.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.