Harangjáték volt a Stonehenge?

Az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 kilométerre északra található monumentális őskori építményt három szakaszban építették i.e. 3000 és i.e. 1600 között. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló építmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.

Stonehenge I-et körülbelül fél évezredig használták, azután elhagyták. A második szakaszban emelt, ma is álló építmény eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket. A Stonehenge-et a harmadik szakaszban tovább bővítették.

Kutatók szerint a prehistorikus építményt alkotó néhány kékkő (bluestone) különleges minősége adhat magyarázatot arra, hogy a Stonehenge építőinek miért a több száz kilométerre levő Pembrokeshire-ből (Wales) kellett hozniuk a köveket, miközben a közelben rengeteg építőelem állt rendelkezésükre. Az "archeo-akusztikával" foglalkozó Paul Devereux (Landscape and Perception Project) a BBC-nek adott magyarázatot a rejtélyre. "Nagyon különlegeseknek kellett lenniük a köveknek - mi másért hozták volna Walesből egészen a Stonehenge-ig őket? Egészen mostanáig a zenei faktort nem vették figyelembe".

A londoni Royal College of Art kutatói arra tettek kísérletet, hogy megvizsgálják, mit érzékelhettek a "vaskori szemek és fülek" évezredekkel ezelőtt. A kutatócsapat elment a Wales délnyugati pontján található Carn Menynbe - ez volt ugyanis az a hely, ahonnan i.e. 2300-ban a köveket kibányászták és elszállították a körépítmény majdani területére. Apró kőkalapácsokkal több ezer követ kongattak meg, amelyek érces hangokat adtak: harangét, gongét és dobét. "Számos hang különböztethető meg, és egy dallamot is le lehet játszani" - mondta el Devereux.

A több száz wiltshire-i ásatáson résztvevő régészprofesszor, Tim Darvill (Bournemouth Egyetem) kifejtette, hogy a kövek szerepe akkoriban valószínűleg más volt, mint ma. "Természetesen nem tudjuk, hogy tényleg azért hozták ide, mert zengtek, mindenesetre a 'zenélő kövek' számos kultúra meghatározó elemei voltak. Egyfajta prehistorikus harangjátéknak tekinthetők, s ha megkongatjuk a köveket, lehet hallani ezeket a dallamokat. A prehistorikus hangkörnyezet pedig az a terület, amelynek kutatása épphogy elkezdődött" - fogalmazott Darvill.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház