Mégse lehetett annyira véres az angolszász invázió

A Journal of Archaeological Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a hódítás jóval békésebb módon zajlott le. "Az évek óta folyó vita arról szól, hogy tulajdonképpen hány angolszász kelt át az Északi-tengeren" - mondta Andrew Millard, a Durham Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. "Vajon tömeges invázió volt, amey során az őslakosokat kiirtották vagy a mai Wales területére szorították vissza, vagy csupán egy kisebb elitcsapatról van szó, amely rá tudta kényszeríteni az akaratát a többiekre?" - tette fel a kérdést Millard. A régészeti források a második lehetőséget támasztják alá.

A legtöbb régészeti bizonyíték a dél-angliai Oxfordshire megyei Wally Cornernél található kora angolszász kori temetőből származik. A terület történelmi jelentősége elsőként egy 1934-es légi felvétel alapján szúrt szemet a kutatóknak. 1960-ban az Oxfordi Egyetem régészei végeztek ásatásokat a helyen, ahol i. sz. 1-4. századi árkokat fedeztek fel. 1974-1975-ben szintén az oxfordiak térképezték fel a területet egy leendő kavicsbánya megnyitása előtt, amikor egy angolszász temetőre bukkantak.

A feltárt leletek - fegyverek, kések, ékszerek, kerámiák - arra utaltak, hogy a sírkertet mintegy 150 éven át, az ötödik század közepétől a hetedik század elejéig használták. Ez az időszak éppen megfelelő volt arra, hogy a kora középkor lakóinak eredetét kutassák.

Vajon voltak helyiek, akik átvették a szász életmódot és kultúrát, vagy a temető csak a "bevándorlóké" volt? - tették fel a kérdést a régészek. A csontvázmaradványokból 30 férfit és 32 nőt azonosítottak, azonban a sírkertben körülbelül hetven - 20 és 45 év közötti - felnőtt, 9 serdülő és 25 gyermek korú aludhatta örök álmát. Néhány sír csoportokba volt rendezve, ami családokra vagy "háztartásokra" utalhat.

A régészeti bizonyítékok legújabb kiértékelése nyomán nem állítható, hogy az őslakosságot felváltotta a keletről beözönlő germán áradat, csupán több kis csoport költözött be a népvándorlások korát élő kontinensről a szigetre. A kutatók szerint a római uralom után kialakuló vákuum egy gyors akkulturációt eredményezett, ám a germán eredetű bevándorlók genetikailag nem változtatták meg gyökeresen Anglia térképét.

Korábbi elméletek megcáfolására a kutatók 19 egyén fogzománcának stroncium- és oxigénizotóp-arányát vizsgálták meg. Ezen arányok a kutatók számára arról adnak bizonyítékot, hogy az elhunyt által elfogyasztott ételek honnan származnak, amiből következtetni lehet arra, hogy hol születtek és hol töltötték gyermekkorukat. Ha tömeges invázió lett volna, akkor a sírokban legalább húsz százalékban képviseltették volna magukat a kontinensről érkező angolszászok, azonban az eltemetett egyének csak öt százaléka volt idegen eredetű.

"Oxfordshire elég nagy távolságra van a partraszállási területektől, s úgy néz ki, hogy nem ért minden angliai területet tömeges invázió" - mondta Millard. Természetesen egy temető analizálása még nem jelent kizárólagos bizonyítékot, ám megerősítheti azt az elméletet, amely szerint nem genetikai, csupán kulturális váltás zajlott le Britanniában a középkor első évszázadaiban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2022

• Lenyűgöző történeteink – Megjelent a Múlt-kor 2022. őszi különszáma
• Atomkatasztrófa Csernobilban
• Anglia ébresztőóra-emberei
• Tánc a túlélésért
• A legyőzhetetlen Gerevich Aladár
• Ha megmozdul a magyar föld
• A Post-it születése
• Az első magyar híd a Duna fölött
• Dobozos (s)öröm