2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Atlantisz-hívők a gízai piramis "vandál" kutatói

2014. február 20. 19:23

Megtették a szükséges jogi lépéseket a két német kutató ellen, akik úgy akarták bizonyítani a gízai piramisok építésével kapcsolatos "alternatív elméletüket", hogy engedély nélkül mintát vettek a királyi kamrából.

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós, Stefan Erdmann kutató és egy német filmrendező tavaly áprilisban tért vissza Egyiptomból Németországba, ahol saját elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laborjának. A két, magát "amatőr kutatónak" tartó férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a gízai Nagy Piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek: a királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat, például Kheopsz fáraó kártusát. Ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén egy kis felületen festéket kapartak le a falról.

Az esetből óriási botrány lett, bevonták az Interpolt, a három német állampolgár mellett pedig hat egyiptomi - néhány őr és az egyiptomi régiségügyi minisztérium felügyelői - is belekeveredett az ügybe. Később megszólalt a német kormány és elítélte a három német állampolgár által elkövetett vandalizmust. Berlin leszögezte: a kutatók mint magánemberek mentek Egyiptomba, nem állnak kapcsolatban a Német Régészeti Intézettel.

A mintákat vizsgáló Fresenius Intézet munkatársai elmondásuk szerint semmit nem tudtak arról, honnak származnak a különösen érzékeny festékminták. Görlitz és Erdmann később levelet írtak, amelyben mindenért bocsánatot kérnek, ráadásul a mintavételért is fizetnének. A kutatók képeket és videókat is megosztottak egyiptomi munkájukról, s bár elismerték tettüket, világossá tették: a jó szándék vezérelte őket, mivel csak alternatív elméletüket akarták bebizonyítani, miszerint a gízai piramisokat nem az ókori egyiptomiak építették.

A két kutató szent meggyőződése, hogy a gízai piramis építtetőjének feltüntetett Kheopsz kártusa hamisítvány, s remélik, a pigmentvizsgálatok is bebizonyítják, hogy a minták nem egykorúak a piramisokkal. Szerintük Kheopsz egyszerűen rávésette nevét a piramisra, amelyet több ezer évvel korábban, a legendás Atlantisz lakosai építettek.

Ezek az összeesküvés-elméletek persze nem újkeletűek, az olyan sikerszerzők, mint amilyen Erich Anton Paul von Däniken - aki azt állítja, hogy a prehisztorikus időkben egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció tett látogatást a Földön és ezen lények hozták létre a Húsvét-sziget kőszobrait, vagy éppen a Stonehenge-et -, régóta hangoztatják, hogy a piramisok építőit nem a fáraók között kell keresni.

A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz fáraó sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát. Kheopsz - más néven Hufu - az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.

A Central Connecticut State University régész-antropológusa, Ken Feder könyvében a régészetben tapasztalt áltudományos megközelítéseket, mítoszokat vizsgálva rámutatott, hogy az ókori egyiptomiak igenis birtokában voltak azoknak a mérnöki képességeknek, amelyek révén megépíthették a piramisokat. Feder szerint ez egy hosszú, több generáción átívelő folyamat megkoronázása volt, ami persze nem volt zökkenőmentes; számos bizonyíték van arra, hogy a kezdeti időszakban több piramis is összedőlt - például mert falai túl meredeken emelkedtek, vagy mert egyik sarka nagyon gyenge talajra épült.

A fizikai munkások olykor maguk örökítették meg az építkezés idejét a falakon, egy helyütt például a következtő felirat olvasható: "Büszkén csináltuk Khnum-Khuf királyunk nevében" - ez volt Kheopsz másik neve. "Nincs vita a piramisok építőinek kilétével kapcsolatban. Aki át akarja írni a történelmet lopás vagy fortély révén, az nem régész. Bűncselekményt követ el és megsérti azon több ezer munkás emlékét, akik az ókori világ hét csodájának egyikét építették fel" - fogalmazott Feder.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár