Elveszett egyiptomi dinasztiát találhattak
2014. február 12. 18:15
Január közepén adtunk hírt róla, hogy egy olyan fáraó sírját és csontvázát találták meg amerikai régészek a dél-egyiptomi Abüdosznál, akiről eddig nem is hallottak. A korábban ismeretlen uralkodó egy elveszett 3600 éves dinasztia legékesebb bizonyítéka lehet, amely a második átmeneti kor zavaros évtizedében állhatott fenn.
Korábban
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói szerint Szenebkaj királyról van szó, aki a második átmeneti korban, i. e. 1650 körül élt. Az uralkodó nevét megtalálták egy-egy kártusban a szarkofágján és a sírkamra falán. Más királysíroktól eltérően a most feltárt temetkezési helyen nem találtak múmiát, csak egy 185 centiméteres csontvázat, vélhetően a negyvenes éveinek végén elhunyt fáraóét. A régészek szerint ez arra utal, hogy a kamrát sírrablók már a fáraók korában kifosztották, a bebalzsamozott tetemet pedig megrongálták.
Az egyiptológusok szerint az Egyiptomi Újbirodalmat megelőző korszakot széthúzások és politikai konfliktusok jellemezték, Egyiptom területe két részre szakadt, s a hükszoszok uralta északi rész és a Théba központú déli ország folyamatosan rivalizált egymással.
Az ismeretlen dinasztia létét először 1997-ban dán kutatók vetették fel, azonban fizikai bizonyítékot nem tudtak felmutatni - egészen mostanáig. Ugyanis a Josef Wegner vezette pennsylvaniai kutatócsoport tavaly nyáron kezdődött ásatása során egy hatvan tonnás vörös kvarcit szarkofág bukkant ki a sivatag homokdűnéi közül.
A több mint 3600 éves sírkamra falának színes festményei aránylag jó állapotban maradtak fenn, s különlegességnek számít, hogy a mennyezetet faborítás fedi. Szenebkaj király temetkezési helye más fáraósírokhoz képest aránylag kicsiny, ami arra utalhat, hogy uralkodása idején az ókori Egyiptom szűk esztendőket élt át. A freskókon feltűnik Ré napisten, továbbá Neith, a vadászat, a háború és a bölcsesség istennője, valamint Nut, az égistennő is, akik közösen őrködnek Szenebkaj fáraó kanópuszedényeit rejtő szentélye felett.
"Ez egy nagyon jelentős felfedezés" - hangsúlyozta Wegner, hozzátéve: minden valószínűség szerint létezett egy független, ún. abüdoszi dinasztia, amely a 15-ös sorszámot kapó hükszoszok dinasztiájával, valamint a thébai központú 16. és 17. dinasztiával párhuzamosan állt fenn. A kutató 16 királysírról beszélt az ismeretlen dinasztia létezését átívelő i. e. 1650 és 1600 közötti időben, amelynek legkorábbi emlékei a Középbirodalom idejéig nyúlhattak vissza, s a szomszédságukban találták meg III. Szenuszert fáraót (12. dinasztia, kb. i. e. 1878-1839), valamint I. Szobekhotep (13. dinasztia, 1780 körül) is. A rejtélyes dinasztia első tagja maga Szenebkaj lehetett. Wegner szerint az eddig ismeretlen egyiptomi király neve egykoron megtalálható volt a II. Ramszesz idején keletkezett híres torinói királylista valamelyik töredékén, amelyen utódai is szerepelhettek.
Az amerikai kutatók Szenebkaj sírjának felfedezése előtt alig több mint egy héttel találták meg az i. e. 3800 körül élt I. Szobekhotep sírját, akiről eddig nagyon keveset tudtak, s aki négy és fél éven át, a korszakban a leghosszabb ideig uralkodott. A szakemberek szerint Szenebkaj sírjában felhasználtak Szobekhotep idejéből való tárgyakat, például cédrusból készült gerendákat, illetve egyéb edényeket, ami Wegner szerint arra utal, hogy korlátozott erőforrásokkal rendelkezett az elszigetelt, általa Abüdoszi Királyságnak nevezett államalakulat.
Az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium munkatársa, Ali Al-Aszfar szerint elképzelhető, hogy Szenebkaj a 16. dinasztia alapítója volt, sírjának felfedezése pedig azt jelentené, hogy az északi részt uraló hükszoszok uralma nem terjedt ki a déli részre. Mindeddig ugyanis az volt az elfogadott nézet, hogy bár két államalakulatról van szó, a thébai központú országrész csupán névleg volt független, s gyakorlatilag a hükszoszok adófizetőjévé vált.
Ahmed Szaid, a kairói egyetem régésze teljesen más véleményen van. Szerinte az abüdoszi dinasztia léte még távolról sincs bebizonyítva, s Szenebkaj valószínűleg a 13. dinasztia tagja volt, lévén hogy sírját az ebből a dinasztiából való I. Szobekhotep mellett tárták fel. "Több és jóval pontosabb kutatásokat kell végeznünk, ha egy elfelejtett dinasztiát akarunk bejelenteni" - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap