2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Habsburg Károly: ne minket okoljanak az 1. világháborúért!

2014. január 17. 08:21

Habsburg Károly szerint a nagyhatalmak már Szarajevó előtt készen álltak a háborúra, ezért nem helyénvaló családját okolni az első világégés kirobbantásáért - mondta el a Habsburg-Lotaringiai-ház feje nemzetközi újságírók előtt.

"Ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor mondhatjuk azt, hogy az első világháború a merénylet miatt robbant ki, de ha Szarajevó nem történik meg, három héttel később akkor is elkezdődik a háború" - utalt Habsburg Károly, Habsburg Ottó, az utolsó magyar koronaherceg fia az 1914. június 28-i szarajevói merényletre, amely során Gavrilo Princip szerb diák lelőtte Ferenc Ferdinánd főherceget és hitvesét, Chotek Zsófiát.

Károly szerint nem kellett, hogy lelkiismeret-furdalás gyötörje családját a tragédia miatt, "mivel ez azt jelentette volna, hogy először is bűnösök vagyunk és jóvá kellene tennünk valamit (...) Nem lenne helyes, ha egyetlen államra mutogatnánk. Azt is figyelembe kell venni, hogy már akkor komoly feszültségek voltak, például Oroszország és Németország között, s már megkezdődött a csapatok mozgósítása a határok mentén".

Mint fogalmazott, magáénak vallja azt a nézetet, hogy a vezető európai államok már készen álltak a háborúra 1914 előtt. "Sokan már ugrásra készen álltak a két szembenálló szövetségben, várva a nagy konfliktusra. Ha egy felelőst mindenáron meg kell nevezni, akkor az elsősorban a nacionalizmus volt" - fejtette ki Habsburg Károly, aki szerint nagyapja, IV. Károly "csak megörökölte a háborút". "Semmi köze nem volt hozzá. Számos alkalommal próbálta pacifikálni a helyzetet, amiért akkor bírálták, és a családi kapcsolatait használta fel a béke megkötéséhez" - utalt IV. Károly lépéseire.

1917-re Károly (I. Károly néven osztrák császár) már hajlott a békekötésre; sógorai, a Bourbon-Pármai-család tagjai, Sixtus és Xavier hercegek antantkötelékben harcoltak, ők teremtettek kapcsolatot közte és a francia vezetők között, de a meddő tapogatózást végül Clemenceau lezárta. IV. Károly "világosan látta, hogy az alapvető probléma a Monarchia szláv népességének helyzete. Talán azt is felismerte, hogy a szerbek őt tekintik a fő ellenségnek, mivel egyensúlyozni próbált, lényegesen vissza akart venni a szerbek dominanciájából a szlávok között" - nyilatkozta Habsburg Károly.

Habsburg Károly

IV. Károly kétévi uralkodás után, 1918. november 11-én mondott le Ausztria államügyeinek viteléről, november 13-án eckartsaui nyilatkozatával ugyanezt megtette Magyarországgal kapcsolatban is. Az első világháborút követően családjával együtt kényszerűen Svájcban telepedett le, ahol 1922-ig élt. Ausztriába nem volt módja visszatérni, mert az 1919. április 3-án elfogadott ún. Habsburgergesetz, amely megvonta a ház tagjainak uralkodói címeit és jogait, kitiltotta őket a Köztársaság területéről, s a visszatérést lemondó jognyilatkozat megtételéhez kötötte.

A törvény a Habsburg-Lotharingiai-ház teljes vagyonát az állam javára elkobozta. Habsburg Ottó és családja évtizedeken keresztül emigrációban élt, a trónörökös Ausztriába is többször megpróbált visszatérni, de csak 1966-ban volt erre törvényesen lehetősége, annak ellenére, hogy öt évvel korábban lemondott trónigényéről. 2011-ig ráadásul érvényben volt az a paragrafus, amely kizárta a Habsburg-család tagjait az elnökjelöltségből; a kizárás megszüntetését Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus kezdeményezte, azzal érvelve, hogy a rendelkezés idejétmúlt és jogsértő. A tilalmat az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és az első Osztrák Köztársaság alapítása után vezették be, hogy ezzel is védjék a köztársaság fiatal intézményét a monarchia visszaállítására irányuló esetleges törekvések ellen.

"A Habsburg-törvény abszurd volt, nem tudok róla mást mondani" - fogalmazott Károly. Amikor arról kérdezték, volt-e Volkszorn, népharag a Habsburgokkal szemben Ausztriában, a főherceg így válaszolt: "Ellenkezőleg, nagy szimpátiával viseltettek a császár iránt, főleg mivel felismerték a béke iránti elköteleződését. Családom nagy része nemcsak mint az ország, hanem mint a család történetének egy részeként tekint a háborúra" - hangsúlyozta Habsburg Károly.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár