Vulkánkitörést festhettek Catal Hüyük lakói
2014. január 10. 17:52
A vulkanikus kőzetminták kormeghatározása azt sugallja, hogy az őskori anatóliai település, Catal Hüyük lakói valószínűleg egy tűzhányó kitörését örökítették meg a város egyik falán - olvasható a PLOS ONE tudományos folyóirat legújabb számában közölt tanulmányban.
Korábban
Tudósok a közép-anatóliai Aksaray tartományban található rétegvulkán, a Catal Hüyüktől nagyjából 140 kilométerre levő Hasan Dag kőzetmintáit vizsgálták, hogy megállapítsák, vajon - ahogy azt korábban is feltételezték - tényleg a híres alvó vulkán képe látható az ősi település egyik falán.
A neolitikumkori Catal Hüyük (törökül "villa-halom") a világ egyik legizgalmasabb és legfontosabb régészeti lelőhelye. Az i.e. 7000 körül alapított városban ötezer ember élhetett a jellegzetes egymáshoz tapasztott házakban, s nagyjából 2000 éven át virágzott. A 12 hektáron elterülő település sorsát a mai napig nem ismerjük: a szakemberek szerint a várossal egy invázió, vagy a közeli termőföldek kimerülése végezhetett.
Hogy megállapítsák, a település idején működő vulkán volt-e a Hasan Dag, a szakemberek mintákat vettek a 3253 méter magas hegy oldalából és csúcsáról, majd a geokronológiai módszerekkel megállapított adatokat összevetették a fal korával. A kutatás szerint könnyen elképzelhető, hogy Catal Hüyük lakói a működő vulkánt örökítették meg a település egyik, a város alaprajzát is bemutató falán.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A kőzetminta datálása arról árulkodik, hogy Hasan Dag i.e. 6900 körül törhetett ki, ami nagyjából megegyezik a falfestmény korával. Néhány régész azonban kétségbe vonja az elméletet. Stephanie Meece cambridge-i régész például azt állítja, hogy a képen leopárdbőr látható, az alaprajz pedig csupán egy díszes geometriai minta.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 1. A középkori város és a céhes ipar](/ih0Ax/label/.cut-640x400/792.jpg)
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját 10:30
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora 09:50
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre 09:05
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt tegnap