Együtt imádkoztak a zsidók és keresztények Mária Magdolna városában

A zsidó valláshoz köthető leleteket a Galileai-tenger partján fekvő Migdalnál folyó ásatások során találtak meg az izraeli szakemberek. A korábban Magdalaként ismert településen előkerült egy kőtábla, amelyen egy hétágú gyertya, azaz egy menóra látható, azonban maga az épület és a feltárt pénzérmék Jézus, illetve a kereszténység elterjedésének időszakából származnak.

A feltárást végző régészek szerint mindez azt jelenti, hogy volt olyan időszak, amikor a szent helyen a zsidók és keresztények egyszerre imádkozhattak. A további kutatásoktól azt remélik, hogy hamarosan megtudhatják, mikor és hogyan találkozott Jézus és szentként tisztelt követője, Mária Magdolna. Az Újtestamentumban és az újszövetségi apokrifekben is feltűnő nő személye körül sok vita van; a négy evangélium megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.

A migdali zsinagógát először 2009-ben tárták fel. Az időszámításunk szerinti első századi épület 11 méterszer 11 méter területű, színes freskók díszítette mennyezetét hat oszlop és a falak tartották. A század közepén renoválták, majd egy rövid időre 68 előtt, a zsidó felkelés idején elhagyták. Azonban a zsinagóga területén feltárt, az i.sz. 29-re datált érme egyben azt is jelzi, hogy Migdal a keresztények számára is nagy jelentőséggel bírt.

Migdal a Galileai-tenger északnyugati partján magasodó Arbel-hegy lábánál fekszik. Ez azonos az újszövetségi Magdalával, Mária Magdolna (nevének jelentése: Magdalából való Mária) városával. Az, hogy Jézus követője itt született, vagy itt élt, nem szól a Szentírás, a keresztény vallástörténészek szerint Mária Magdolna a Talmud által említett Magdala Nunayya városából származott, ahol Máté evangéliuma szerint Jézus is partot ért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe