Együtt imádkoztak a zsidók és keresztények Mária Magdolna városában
2013. szeptember 27. 08:21
A zsidó és a keresztény vallás alakulásáról, változásáról mesélnek azok a leletek, amelyeket a Mária Magdolna (Mária Magdaléna) városában feltárt kétezer éves zsinagógánál találtak izraeli régészek.
Korábban
A zsidó valláshoz köthető leleteket a Galileai-tenger partján fekvő Migdalnál folyó ásatások során találtak meg az izraeli szakemberek. A korábban Magdalaként ismert településen előkerült egy kőtábla, amelyen egy hétágú gyertya, azaz egy menóra látható, azonban maga az épület és a feltárt pénzérmék Jézus, illetve a kereszténység elterjedésének időszakából származnak.
A feltárást végző régészek szerint mindez azt jelenti, hogy volt olyan időszak, amikor a szent helyen a zsidók és keresztények egyszerre imádkozhattak. A további kutatásoktól azt remélik, hogy hamarosan megtudhatják, mikor és hogyan találkozott Jézus és szentként tisztelt követője, Mária Magdolna. Az Újtestamentumban és az újszövetségi apokrifekben is feltűnő nő személye körül sok vita van; a négy evangélium megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.
A migdali zsinagógát először 2009-ben tárták fel. Az időszámításunk szerinti első századi épület 11 méterszer 11 méter területű, színes freskók díszítette mennyezetét hat oszlop és a falak tartották. A század közepén renoválták, majd egy rövid időre 68 előtt, a zsidó felkelés idején elhagyták. Azonban a zsinagóga területén feltárt, az i.sz. 29-re datált érme egyben azt is jelzi, hogy Migdal a keresztények számára is nagy jelentőséggel bírt.
Migdal a Galileai-tenger északnyugati partján magasodó Arbel-hegy lábánál fekszik. Ez azonos az újszövetségi Magdalával, Mária Magdolna (nevének jelentése: Magdalából való Mária) városával. Az, hogy Jézus követője itt született, vagy itt élt, nem szól a Szentírás, a keresztény vallástörténészek szerint Mária Magdolna a Talmud által említett Magdala Nunayya városából származott, ahol Máté evangéliuma szerint Jézus is partot ért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05