A vörösterror 133 napja

Hol lehet Szulejmán szíve?

2013. szeptember 20. 08:00

A Szulejmán szultán halálával, eltemetésével kapcsolatban végzett kutatás első ütemének eredményeiről számolnak be ma Szigetváron magyar kutatók, akik új, Magyarországon eddig szinte ismeretlen, komplex megközelítéssel végezték el a dél-dunántúli város tudományos vizsgálatát – tudtuk meg Dr. Pap Norbert kutatásvezetőtől.


Szigetvár főkapitánya, Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával 34 napon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására – s egyben utolsó hadjáratára – induló, hadait személyesen vezető I. Szulejmán szultán (1520-1566) százezres török serege ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar várvédők száma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és hősi halált haltak. Bár a várat az oszmánok elfoglalták, a legyengült török sereg nem érte el kitűzött célját.

Az ostrom idején, a vár falai alatt hunyt el a 72 éves szultán is, aki Szigetvár bevételét már nem érte meg. Szulejmán belső szerveit, köztük a szívét szigetvári sátrában vagy annak közelében temették el, mindezt a legnagyobb titok közepette, katonáinak tudta nélkül. Holttestét később az általa Isztambulban épített dzsámi melletti türbében helyezték végső nyugalomra. Fia, II. Szelim (1566-1574) azonban még ugyanebben az évben elrendelte, hogy Szigetváron is építsenek egy síremléket apja számára, ennek pontos helye nem ismert.

A szigetvári kutatások jelenleg is több szálon futnak, s óriási médiafigyelem övezi a szultán halálával és a város történetével kapcsolatos vizsgálatokat – mondta el a Múlt-kornak Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Szulejmán Kutatócsoport vezetője, aki több konkrétumot egyelőre nem kívánt elárulni a pénteki konferencia eredményeit illetően. A sajtótájékoztatóval egybekötött konferencia három fő témakör köré szerveződik: a török-magyar kapcsolatok, a 16-17. századi szigetvári táj történeti földrajzi vizsgálata, valamint az elmúlt nyolc hónapban feltárt és részben a korábbi, de újraértelmezett források vizsgálata.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Törökország kiemelten kezeli a kutatásokat. Ankara 2 millió euróval járul hozzá a szigetvári várban található dzsámi és a minaret, továbbá a 16. században épült török ház rekonstrukciójához, továbbá 50 ezer euróval támogatják a türbe régészeti, tudományos kutatását. Pap Norbert elmondta, hogy pénteken adják át a megújult török házat, Szigetvár egyik legjellegzetesebb török kori emlékét, a hódoltság egyetlen épen maradt, múzeummá átalakított lakóházát.

A szigetvári kutatások középpontjában a földrajzi lokalizáció áll, a multidiszciplináris projektben a történészek, geográfusok és régészek mellett turkológusok, geofizikusok és térinformatikai szakemberek vettek és vesznek részt – fejtette ki Pap Norbert. A tájrekonstrukciós modell arra kereste a választ, hogy hogyan nézett ki Szigetvár a 16-17. században. „Ez újszerű megközelítés, itthon ilyenre nem nagyon volt példa” – fogalmazott a kutató, aki szerint ezzel az volt a céljuk, hogy az eddigi feltételezéseket tényszerű, pontos, természettudományos alapokra helyezzék.

Pap Norbert kiemelte, hogy kiterjedt levéltári kutatómunkát folytattak többek között Ankarában, Isztambulban, Bécsben, Velencében és a magyarországi levéltárakban, s nagyszámú új, eddig még senki által nem közölt forrás került napvilágra, ráadásul a régieket is újrafordították és újragondolták értelmezésüket. Hozzátette: rendkívül sok terepmunkát végeztek, amelyek során a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb geofizikai eszközöket is felhasználták, pl. magnetométert, talajradart, de légi fotókat is készítettek.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!