Salamon-kori bányát találtak Izraelben
2013. szeptember 9. 18:41
Az izraeli Timna-völgy rézbányáit nem az egyiptomiak hozták létre az i.e. 13. században, hanem három évszázaddal később, a bibliai Salamon király idején kezdték el használni az Izraellel hadakozó edomiták – állítják izraeli kutatók.
Korábban
Azt már régóta tudni lehetett, hogy a vaskorban hatalmas rézkészlet lapult az izraeli Timna-völgyben, csak eddig az nem volt ismert, hogy kik és mikor kezdték el használni a térségben található több ezer bányát és kemencét. Először az 1930-as években ásatásokat folytató amerikai régész, Nelson Glueck vetette fel, hogy az Akabai-öböltől 30 kilométerre északra található völgy a Salamon-kori rézkitermelés helyszíne lehetett, ahol többek közt kinyerték az első templom építéséhez szükséges rezet is.
A nyolcvanas évekre azonban megváltozott az álláspont: a „minimalistáknak” nevezett csoport szerint az Ószövetséget az i.e. 6-5. században a babiloni fogságban lévő zsidó elit írta és szerkesztette, így az azt megelőző események vagy kitalációk, vagy jelentősen felnagyították azokat egy minél dicsőbb izraeli múlt felépítése érdekében. Mindez azt jelentette, hogy a csoport szerint Dávid és Salamon állama vagy nem létezhetett, vagy lényegesen kisebb lehetett, és ezt csak erősítette a két jelentős zsidó uralkodóhoz köthető leletek hiánya. (Az egyre meddőbbé váló vitán csak az 1993-ban megtalált és az i.e. 9. századra keltezett Tel Dán-sztélé lendített, amelyen arámi nyelven hivatkoznak Dávid dinasztiájára.)
Ebben megerősítette őket az az 1969-ben feltárt egyiptomi templom is, amit a Timna-völgy közepén találtak, így egyre inkább az a nézet kezdett elterjedni, hogy a bányákat az ókori egyiptomiak használták, jóval korábban, valamikor az i.e. 13. században. A legújabb radiokarbonos vizsgálatok azonban az i.e. 10. századra teszik a fellelt leleteket: ez a bibliai régészet szempontjából is fontos lehet, ugyanis az Ószövetség is erre a korra helyezi Izrael és Edom királyságait.
"A bányák egyértelműen Salamon-koriak" - jelentette ki legutóbb Erez Ben-Joszif, a Tel Avivi Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy ott a félnomád szemita törzs, az edomiták folytattak bányászatot. Ben-Joszif és kollégái 2012-2013 telén a Rabszolgák Hegyének nevezett helyen végeztek feltárást, ahol több, a rézkohászathoz szükséges kohót és réz-salak maradványt vizsgáltak meg. A mintákat egy oxfordi laboratóriumban vetették radiokarbonos vizsgálat alá, amely rámutatott, hogy azok a többi lelettel - így a ruhákkal, kötelekkel, szőlővel, pisztáciával és kerámiával - együtt Salamon király uralkodásának idejére datálhatók - olvasható az American Schools of Oriental Research egyik tavalyi számában közölt tanulmányban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
