A vörösterror 133 napja

Ezért kellett lerombolni az országos levéltár tornyát

2013. augusztus 29. 12:02

"Torony dombra nem való"

Budapest ostroma (1944. december–1945. február) idején a levéltár épülete a harcok sűrűjében sok sérülést szenvedett. Nem kímélték a németek, emiatt aztán az oroszok sem, így az alkalmazottak áldozatos munkája ellenére közel 3100 iratfolyóméter iratanyag pusztult el, és az épület állagában is jelentős veszteségek mutatkoztak. 1945. január 25-én, majd február 12-én különösen súlyos bombatalálatok érték az épületet.

Az ostromot követően hamarosan megindult az újjáépítés, és bár az ország jelentős része romokban hevert, egyes épületek még így is kiemelt figyelmet kaptak, bár a (főképpen építőanyagban) korlátozott anyagi lehetőségek jelentősen megváltoztatták a helyreállítás sorrendjét és tartalmát.

Az iparügyi miniszter 1945. június 27-én helyszíni értekezlet összehívásáról értesítette az érintetteket: „Az Országos Levéltár Budapest, I., Bécsi kapu tér 4. sz. épületének irányításom alatt folyó romeltakarítási munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a helyreállításnak a városrendezést és a városképet lényegesen érintő kérdéseiben kell állást foglalni. A várbástya peremén, igen exponált helyen álló és a múltban már sok bírálatot kihívó épület az ostrom alatt több helyütt megsérült. Így pl. az elsősorban figyelembe veendő torony". A helyreállítás mikéntjéről az értekezletnek kellett javaslatot tennie.

Az értekezlet résztvevői 1945. július 5-én az OL-ban ültek össze, hogy a helyreállítással kapcsolatos „városrendezési" kérdéseket eldöntsék. Jelen volt az Iparügyi Minisztérium öt tisztviselője (közöttük Sári Ignác államtitkár, az ülés elnöke), az Újjáépítési Minisztérium és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egy-egy képviselője, a Pénzügyminisztérium két főmérnöke, a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) műszaki főtanácsosa, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) műszaki tanácsosa, egy építész szakértő, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gazdasági és műszaki hivatala képviselője, valamint a OL főigazgatója, igazgatója és két levéltárosa. A fő kérdés az volt, hogy a súlyosan megrongálódott tornyot lebontsák-e vagy sem, és ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódott az épület fűtésének problémája.

Az FKT képviselője, Vertse Dezső szerint a torony súlyos állapota végre alkalmat ad arra, hogy a sokszor kifogásolt tornyot eltávolítsák, bár az épület tömege és a Vár látképe miatt toronyra továbbra is szükség van. Dr. Lux Kálmán, a MOB főtanácsosa kijelentette, hogy a levéltár épülete „idegen elem Budapest városképében, különösen zavaró a 75 m magas torony a hegy tetején, a füstölgő torony pedig egyenesen építészeti nonsens". A torony mindenképpeni eltávolítását javasolta és újabb torony építését sem támogatta. Az elnök is úgy vélte, hogy „torony dombra nem való".

Reisz T. Csaba írásának folytatása és a kapcsolódó források a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!