Hamisítvány Szent István nevében a 17. századból
2013. augusztus 26. 10:45
Az oklevelet - szövege szerint - II. Szilveszter pápa 1000. március 27-én, a Rómában megjelent Asztrik kalocsai püspök kérésére állította ki. Rendelkezése alapján István fejedelmet királyi koronával ajándékozza meg és országát, melyet az apostoli széknek fölajánlott, visszaadja neki. Továbbá egyházi ügyekben tett intézkedéseit megerősíti, engedélyezi a királyi cím használatát és azt, hogy István és utódai apostoli királyságuk jeleként kettős keresztet vitethessenek maguk előtt és rendezhessék az egyházi ügyeket, azaz István és utódai érsekségeket és püspökségeket alapíthassanak.
Korábban
Az oklevél szövegét Inchoffer Menyhért publikálta először egyháztörténeti művében (Inchoffer, Melchior: Annales ecclesiastici Regni Hungariae, Romae, 1644. 256-257.) és forrás megjelöléseként azt állította, hogy a szöveget Levakovics Rafael ferences rendi szerzetestől kapta, aki szerint e bullát Verancsics Antal érsek 1550-ben másolta le a traui (ma Trogir, Horvátország) levéltárban. „Végül pedig mi - írja Inchoffer -, [...] hogy ne lappangjon tovább magánemberek titkos fiókjainak sötét mélyén, a jog és a nyilvánosság érdekében közöljük ezekben az évkönyvekben." (Bene Sándor fordítása)
A bulla hitelességét először Gottfried Schwarz támadta meg 1740-ben, majd végül másfél évszázados vita után Karácsonyi János bizonyította be 1891-ben, hogy az oklevél gyenge újkori hamisítvány, amelyet VII. Gergely pápa okleveleiből és Szent István király úgynevezett Hartvik-legendájából állítottak össze az 1630-as években azzal a céllal, hogy a magyar király 17. századi főkegyúri jogát (azaz a főpapok királyi kinevezését) igazolja. Szerzőjét Karácsonyi Marnavics Tomkó János boszniai püspök személyével azonosította. Az újabb kutatások inkább más, szintén délszláv származású egyháziak közreműködését feltételezik hamisítóként, elsősorban Levakovics Rafaelt, és a bulla megszövegezését 1638-ra teszik. A történészek az oklevelet a 17. század egyházpolitikai történetének jelentős forrásaként tartják számon, de Szent István korára vonatkozóan nincs forrásértéke.
Az oklevél latin szövegét csak publikációkból és újkori másolatokból ismerjük. Amikor 1877-ben az Országos Levéltár első főigazgatója (ahogy akkoriban nevezték: főlevéltárnoka), Pauler Gyula és munkatársa, Óváry Lipót allevéltárnok elkezdték kialakítani az újjászervezett levéltár első időrenden alapuló gyűjteményét, a Diplomatikai Levéltárat, és a régi levéltár különböző fondjaiból és állagaiból kiszedték a mohácsi vész előttről származó okleveleket, a Szilveszter-bulla lett az első darab, ez kapta a DL 1-es sorszámot. Nemcsak az eredetiben megmaradt okleveleket emelték ugyanis ki régi őrzőhelyükről, hanem a másolatokat és az újkori átírásokat is, köztük a hamis okleveleket is. A Szilveszter-bulla eredeti őrzőhelye a Magyar Kamara Archívuma, Kincstári levéltárának az 1770-es években kialakított gyűjteménye, a köztörténetileg fontos iratokat tartalmazó, úgynevezett „Acta publica" volt, ahol két helyen is (Fasc. 1. No. 6. és Fasc. 39. No. 1.) fellelhető volt három egyszerű másolati példányban. Mindhárom a 17-18. századból való.
Rácz György írása és a forrás a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- A „tábori hasügyminiszterek” akár géppuskatűzben is ellátták a rájuk bízott katonákat tegnap
- Későbbi Nobel-díjas tudóst is bújtatott a vészkorszak alatt Sztehlo Gábor tegnap
- Amikor egy vakmerő nyugatnémet pilóta autogramot osztogatott a moszkvai Vörös téren tegnap
- Száz éve született a többszörös Guinness-rekorder színész, Christopher Lee 2022.05.27.
- A börtöntől sem riadt vissza Dzsaváharlál Nehru, amikor India jövője forgott kockán 2022.05.27.
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal 2022.05.27.
- Az egész család kincsekre bukkanhat vasárnap a Magyar Nemzeti Múzeum gyermeknapi programjain 2022.05.27.
- Vallási mintavárossá tette Genfet és elkerülte a reformátorok sanyarú sorsát Kálvin János 2022.05.27.