Múmiafogak mesélnek az ókori Egyiptom aszályairól

Az egyiptomi múmiák fogzománcainak kémiai elemzése után a kutatók úgy vélik, a Nílus-völgy az i. e. 5500-1500 közti időben egyre szárazabb lett, miközben ez az időszak az egyiptomi civilizáció felemelkedéséről és virágzásáról szólt. „Ez az ősi civilizáció többek között azért is lenyűgöző, mert a jelentős környezeti nyomás – például a fokozódó szárazság – ellenére is nagyfokú stabilitásról és állandóságról tett tanúságot. A szárazság ugyanis gátat szabhatna a különböző mezőgazdasági fejlődésnek, főként az állattenyésztésnek” – mondta Christophe Lecuyer, a Lyoni Egyetem geokémikusa.

Számos eddig megjelent tanulmány kapcsolja össze a térség száraz periódusait az Óbirodalom, az Újbirodalom, illetve az utána következő átmeneti kor i. e. 1. évezred közepén bekövetkező végével. Lecuyer és kollégái szerint az i. e. 6. században hihetetlen mértékű szárazság köszöntött az észak-afrikai államra, tehát jóval azelőtt, hogy Nagy Sándor makedón serege bevonult volna a fáraók földjére.

Ugyanakkor az új tanulmány nem tudott megoldást kínálni a Nílus éves áradásai ellenére bekövetkező időszaki szárazságokra vagy a rendszertelenül érkező aszályokra, amelyek gyakorta eredményeztek éhínségeket és fenekestül felfordították az egyiptomiak életét. „Adatbázisunk nem tudja befogadni a rövid távú eseményeket, csak a hosszabb távú folyamatokat kezeli, így csak egy hatalmas, ám egyre fokozódó szárazságot vagyunk képesek vizsgálni a birodalom kései korszakában” – magyarázta a kutató.

A lyoni Musée des Confluences éghajlati adatait különböző dinasztiákból származó múmiák fogainak vizsgálatából számították ki a kutatók. Az Alexandra Touzeau vezette tudóscsoport kis mennyiségű zománcot távolított el a fogakról, amelyeket oxigénnel és stroncium izotópokkal teszteltek. A múmiafogak oxigénizotópjaiból az elfogyasztott ételekre és az ivóvízre, illetve a Nílus vízhozamára lehet következtetni, magyarázta Lecuyer. A különböző korszakból származó fogak izotópjainak változásai tehát a térség egykori csapadékviszonyait tükrözi.

Ezen izotópok vizsgálatából az elfogyasztott ételek minőségére és mennyiségére is fény derülhet, ezt a kutatócsapat egy következő tanulmányban szeretné nyilvánosságra hozni. „A szárazság nem volt negatív hatással a népességszámra, de a gabonatermesztésre sem” – fejtette ki a kutató. „A hamarosan megjelenő tanulmányunkból pedig elöljáróban annyit, hogy kutatásaink szerint az ókori birodalomban az étrend négy évezreden át mit sem változott” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét