2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

11700 éve művelik a földet a termékeny félhold iráni vidékén

2013. július 5. 14:31

Először dokumentálták a földművelés 11 700 évvel ezelőtti első lépéseit a termékeny félhold iráni területén német régészek.

Amikor az ember vadászból és gyűjtögetőből földműves gazdává vált, a történelem valódi forradalma zajlott le, ám hogy pontosan miként is történt, először írták le a régészek - jelentették be a Tübingeni Egyetem kutatói a Science tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. A termékeny félhold eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt jelentette, ezt nevezték a "civilizáció bölcsőjének", később azonban a Nílus völgyét is ide kapcsolták.

A félhold délkeleti, iráni területén most egy legalább 2200 éven keresztül virágzó településcsoport ásatásain fedeztek fel növényi maradványokat. A 11 700 éves leletek kezdetleges földművelésről árulkodnak, az évszázadok folyamán azonban egyre fejlettebb módszereket dolgoztak ki az ott lakók.

Ilyen hosszú időszakon át még sosem sikerül elemezni a folyamatot egyazon a településen belül - közölte a Simone Riehl vezette régészcsoport. Ugyan a termékeny félholdat régóta kutatják, a gond mindig az volt, hogy az emberek rendszeresen elhagyták falvaikat és továbbálltak. Először az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások során nyílt alkalom a fejlődés hosszú távú megfigyelésére.

Számtalan, csontból és kőből készített földművelési eszközt találtak, ám még fontosabb volt az a körülbelül 30 ezer elszenesedett növényi maradvány, amely a korai növénytermesztés egész történetét elmesélte. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa, ezeket az idők során mindig tovább nemesítették, végül új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó. A leletek szerint meg kellett küzdeniük a gyomnövényekkel is.

Jó kétezer évvel az első próbálkozások után viszonylag hatékonyan termesztették az árpát, a búzát és a lencsét, így elegendő táplálékkal tudták ellátni a gyarapodó falvakat. "A gazdasági és társadalmi fejlődés valódi forradalma zajlott ekkor" - értékelte Nicholas Conrad régész. "Hatásai a mai napig érezhetők: a termékeny félholdon nemesített növények jó része alkotja a világ mai élelmezésének alapjait" - fűzte hozzá Riehl.

Iránnak ezen a viszonylag kevesebb régészeti figyelmet kapó területén feltárt leletek igazolták, hogy a "civilizáció bölcsője" nem egyetlen kis terület volt, hanem a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár