2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ősi életformáról árulkodik a Törökországban feltárt tízezer éves település

2012. július 19. 11:11

Ismét ásót fognak a régészek a Törökország középső részén található Boncuklu Höyük területén, ahol a tízezer évvel ezelőtti forradalmi életmódváltás, a földművelésre való áttérés mozzanatait kutatják.

Az Andrew Fairbairn (Queenslandi Egyetem) vezette kutatócsapat brit szakemberekkel együtt várhatóan a jövő héten fogja folytatni a Törökország középső részén található tízezer éves falu feltárását.

A település – Boncuklu Höyük – az egyik legrégebbi falu abból a korból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek fokozatosan feladták nomád életmódjukat és elkezdték művelni földjeiket. Az emberek ovális alakú, sártéglából épült lakóházakban éltek, vadásztak, földet műveltek és a régióban élő többi közösség tagjaival folytattak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat.

A régész közlése szerint ez az egyik legkorábbi olyan település, amelyet a termékeny félholdnak nevezett, egykoron a mai Törökország keleti felére, Szíriára és Jordániára kiterjedő területen kívül találtak. A helyszínen folyó kutatástól azt várják az archeológusok, hogy a leletek megismerése után sokkal jobban megértik a forradalminak tartott életmódváltás hosszú folyamatát, s azt, hogy a letelepedett életforma hogyan terjedt el világszerte.

Boncuklu Höyüköt – amelynek jelentése: gyöngydomb – egy évtizeddel ezelőtt fedezte fel az akkori brit kutatócsapat vezetője, Douglas Baird, miközben a közeli, a falunál később sokkal nagyobb ismertségre szert tevő településen, Catalhöyüknél folytatott ásatásokat.

A falu jelentőségét növeli, hogy Boncuklu Catalhöyüknél jó ezer évvel idősebb, első szisztematikus feltárása 2006-ban kezdődött. A projekt idén folytatódik, amelyben a Fairbairn vezette csapatnak az elkövetkező két és fél hónapban nagy segítségére lesz 50 diák és profi régész, akik közül harmincan Ausztráliából érkeznek.

A régészek a területen már részben kiásott apró kunyhókból álló kört tervezik feltárni; ennek közepén – amelyről azt feltételezik, hogy szemétlerakóhely vagy találkozási pont volt – eddig emberi maradványok és hamu került elő. Korábban egy vadállat koponyáját találták meg az egyik kunyhó falába vájva, amely tradíció elsősorban Catalhöyükből ismert, de ráleltek olyan növényekre is, amely a térségben a kutatók eddigi ismeretei szerint egyáltalán nem volt őshonos.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár