Ősi életformáról árulkodik a Törökországban feltárt tízezer éves település
2012. július 19. 11:11
Ismét ásót fognak a régészek a Törökország középső részén található Boncuklu Höyük területén, ahol a tízezer évvel ezelőtti forradalmi életmódváltás, a földművelésre való áttérés mozzanatait kutatják.
Korábban
Az Andrew Fairbairn (Queenslandi Egyetem) vezette kutatócsapat brit szakemberekkel együtt várhatóan a jövő héten fogja folytatni a Törökország középső részén található tízezer éves falu feltárását.
A település – Boncuklu Höyük – az egyik legrégebbi falu abból a korból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek fokozatosan feladták nomád életmódjukat és elkezdték művelni földjeiket. Az emberek ovális alakú, sártéglából épült lakóházakban éltek, vadásztak, földet műveltek és a régióban élő többi közösség tagjaival folytattak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat.
A régész közlése szerint ez az egyik legkorábbi olyan település, amelyet a termékeny félholdnak nevezett, egykoron a mai Törökország keleti felére, Szíriára és Jordániára kiterjedő területen kívül találtak. A helyszínen folyó kutatástól azt várják az archeológusok, hogy a leletek megismerése után sokkal jobban megértik a forradalminak tartott életmódváltás hosszú folyamatát, s azt, hogy a letelepedett életforma hogyan terjedt el világszerte.
Boncuklu Höyüköt – amelynek jelentése: gyöngydomb – egy évtizeddel ezelőtt fedezte fel az akkori brit kutatócsapat vezetője, Douglas Baird, miközben a közeli, a falunál később sokkal nagyobb ismertségre szert tevő településen, Catalhöyüknél folytatott ásatásokat.
A falu jelentőségét növeli, hogy Boncuklu Catalhöyüknél jó ezer évvel idősebb, első szisztematikus feltárása 2006-ban kezdődött. A projekt idén folytatódik, amelyben a Fairbairn vezette csapatnak az elkövetkező két és fél hónapban nagy segítségére lesz 50 diák és profi régész, akik közül harmincan Ausztráliából érkeznek.
A régészek a területen már részben kiásott apró kunyhókból álló kört tervezik feltárni; ennek közepén – amelyről azt feltételezik, hogy szemétlerakóhely vagy találkozási pont volt – eddig emberi maradványok és hamu került elő. Korábban egy vadállat koponyáját találták meg az egyik kunyhó falába vájva, amely tradíció elsősorban Catalhöyükből ismert, de ráleltek olyan növényekre is, amely a térségben a kutatók eddigi ismeretei szerint egyáltalán nem volt őshonos.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap