Michelangelo börtöngraffitijei

Ostrom után bujkálás

Firenze ostroma tíz hónapon át tartott. A város a nagy nemzeti hős, Francesco Ferruccio vezetésével hősiesen helytállt a császári erők ellenében, azonban a katonai vezetőt láza visszatartotta a már megszervezett, meglepetésszerű kirohanástól, mindez és a firenzei kormányzat rövidlátása, illetve Baglioni árulása révén Firenze 1530. augusztus 10-én megadta magát.

Annak ellenére, hogy a kapitulációs szerződésben politikai védelem alá kerültek a honvédők, a pápa tisztviselői azonnal hozzáláttak a letartóztatásokhoz. Például az év októberének egyetlen napján öt Medici-ellenes polgárt kínoztak meg és fejeztek le. Végül a császár állította le a pápai vérfürdőt. Michelangelónak jó oka volt félteni bőrét ebben a légkörben, hiszen egyike volt a kilenc legfőbb honatyának, a vesztes oldalon harcolt, s pletykák szerint le akarta romboltatni a Medici-palotát, így a művész három hónapon át bujkálni kényszerült.

Évszázadokig senki sem tudta, hova tűnt Michelangelo. Kortárs életrajzírói – Ascanio Condivi és Benedetto Varchi – szerint egy barátja házában húzta meg magát. A művész 18-19. század fordulóján élt egyik leszármazottja, Filippo Buonarroti kutatásai szerint a San Nicolo templom harangtornyában rejtőzködött. Rókalyukát novemberben hagyta el, amikor a pápa dühe alábbhagyott, s tudatta a művésszel, hogy bocsánatot nyernek bűnei, ha visszamegy dolgozni a San Lorenzo bazilika Medici-sírjának szobraihoz.

Michelangelónak csupán néhány lépést kellett megtennie rejtekhelyéről, s már folytathatta is korábban megkezdett munkáját. A mester ugyanis a San Lorenzo bazilikában lévő Medici-kápolnában, egy kis földalatti folyosóban talált menedéket, amely hét méter hosszú és két méter széles volt. A kis szobával valószínűleg korábbi munkái során találkozott, s ezért választotta magánzárkaként három hónapra.

A rejtekhelyet csupán 1975-ben fedezték fel. Vajon honnan tudták a szakemberek, hogy ez volt a reneszánsz művész „otthona” egykoron? – merülhet fel bennünk a kérdés. Onnan, hogy Michelangelo nem csupán az üres falakat bámulta, hanem ottléte idején is alkotott. A mester élete egy ijesztő és nagyon veszélyes korszakának hihetetlen vallomását fedték fel a teremben. Paolo Dal Poggetto, a Medici-kápolna igazgatója úgy döntött, hogy ne nyissák meg a kis helyet a nyilvánosság előtt, ugyanis a finom szénrajzoknak nem tett volna jót az emberi jelenlét, a légzés, izzadás és köhögés, képek azonban készültek Michelangelo börtöngraffitijéről.

1. Firenze fellázad
2. Ostrom után bujkálás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?