Modern távközlési technika segítette Napóleont
2013. június 21. 17:52
Korábban
Jelentős előny
A láncolat állomásait 10 kilométerenként helyezték el. Minden kunyhóban egy ember szolgált, akinek az volt a feladata, hogy a szomszédos állomás fényjeleit továbbítsa. Az üzemeltető munkája után elvileg nem maradhatott "fizikai" nyom, hiszen ő csupán a gépen dolgozott.
A szemafor ötlete Claude Chappe (1763-1805) francia tudósnak egy fontos megfigyelésén alapult, miszerint az emberi szem kiválóan meg tudja különböztetni a szögeket. Így olyan szerkezetet épített, amely három részből tevődött össze: egy központi hosszú, kerek gerendából, amelyhez két rövidebb kar csatlakozott a két végén. Teljes szavakat továbbítottak, amelynek a dekódolása körülbelül 30 másodpercet vett igénybe, tehát lényegesen lassabb volt a későbbi morzekódnál.
A kunyhókban lévő emberek munkája rendkívül időigényes és fárasztó volt, s különösen megfizettek az esetleges figyelmetlenségükért, késedelmükért, hiszen ekkor jelentősen megnövekedett a munkafolyamat ideje. Ugyanakkor az „operátorok” kitettek magukért, például Napóleon fia születésének híre 60 perc alatt megérkezett Párizsból a 390 kilométerre lévő Strasbourgba.
A szerkezetnek a kezdetektől fogva elsődlegesen katonai célja volt. Már négy éve tartott az 1789-es francia forradalom, amikor a külső inváziós seregektől és a monarchia restaurációjától való félelem miatt a girondi kormány megbízta Chappe-t az első, Párizstól Lille-ig tartó vonal kiépítésére. Később Napóleon továbbfejlesztette a hálózatot, s Itáliáig kiépítette, majd a La Manche csatornához is kivezette, amikor komolyan fontolóra vette az Anglia elleni francia inváziót.
A restaurációt követően az építkezések tovább folytak, s a Bourbonok Marseille-ig és Bayonne-ig elvitték. Az utolsó állomás 1849-ben épült, de akkorra már egyértelmű volt, hogy a találmány ideje leáldozott. Katonai szerepe megszűnt, s később csak a nemzeti lottószámok közlésére használták az eszközt. A szerkezet negatívumai közül a legzavaróbb az volt, hogy csakis jó időben és nappal működött. Az 1844-ben felbukkanó elektronikus telegráf találmánya mindent megváltoztatott, s a napóleoni szemafor lassan a feledés homályába veszett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Teknős, bor és megvadult ebek, avagy híres görögök furcsa végzetei
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.