2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

D-Day: a fordulat napja

2013. június 6. 12:49

Az 1944. június 6-i normandiai akció a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete volt, amely a nyugati front megnyitásával hozzájárult a náci Németország katonai összeomlásához és a második világháború befejezéséhez Európában.


Moszkva már 1941-ben javasolta a brit kormánynak a második, nyugati front megnyitását, 1942-ben pedig már követelte, hogy az Egyesült Államok és Anglia fegyveres erői kezdjenek Nyugat-Európában nagyméretű hadműveletekbe, és ezzel kényszerítsék a német hadvezetést, hogy legalább 40 hadosztályt vonjon el a keleti frontról. A három kormány 1942. június 12-én Londonban, Moszkvában és Washingtonban hivatalos közleményt jelentetett meg, amely szerint „teljes megegyezés jött létre az Európában 1942-ben megnyitandó második front halaszthatatlan feladatait illetően”.

Winston Churchill egykori brit miniszterelnök háborús emlékirataiból azonban kitűnik: az amerikai és az angol delegáció az 1941 decemberében tartott washingtoni konferencián megegyezett, hogy a két hatalom haderői legkorábban 1943-ban kezdik meg a behatolást Európába. Mire végül 1944-ben eljött a D-nap, a keleti fronton már a szovjet csapatok kezében volt a kezdeményezés.

A D-napként (D-Day) emlegetett művelet az Overlord fedőnevet kapta. Dwight Eisenhower irányításával nem sokkal éjfél után a szövetségesek – kétévi katonai, politikai és lélektani előkészület után – ötezer tonnányi bombával árasztották el az Atlanti-óceánnak a franciaországi Le Havre és Cherbourg közti partszakaszát, majd több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy azok a nehéz terepen segítsék a hídfőállások megteremtését.

Hajnali fél héttől ötezer brit, amerikai és kanadai hajóról nyitott heves tüzérségi tűz közepette 20 ezer harci jármű és 156 ezer katona szállt partra öt helyen, az Omaha, Utah, Gold, Juno és Sword elnevezésű partszakaszokon, s ezzel megkezdődött az Atlanti Fal néven ismert német erődrendszer felszámolása. A német légierő alig ötszáz gépével szemben a szövetségesek 12 ezer repülővel támadtak, a szárazföldön 30 ezer német katona próbált ellenállni. A haditengerészet és a légierő támogatásával 6 óra 30 perckor az első támadási hullámmal nyolc szövetséges hadosztály szállt partra Normandia partján Sainte Mčre Église és Caen között.

A németek már régóta számítottak egy szárazföldi támadásra, de nem Normandiában, hanem leginkább Calais-nél, ahol a Franciaország és Anglia közötti La Manche csatorna a legkeskenyebb, így haderejük jelentős részét ide összpontosították. Hitler alapvetően elterelő műveletnek tartotta a szövetségesek csapatmozgásait. Június 6-án a német erőket irányító Rommel tábornokot csak reggel 10-kor, Hitlert 11-kor értesítették a szövetségesek inváziójáról. A német nyugati harckocsicsoport első ellentámadása június 9-én kudarcba fulladt. A tábornagy folyamatos követelése ellenére Hitler július közepéig sem volt hajlandó haderőt megmozgatni, és Észak-Afrikából sem érkezett segítség Európába.

Ennek ellenére a sikeres D-napot követően a tervezettnél nehezebbeknek és hosszabbaknak bizonyultak a normandiai harcok, amelyben összesen hárommillió katonát mozgósítottak. A németek szívósan védték állásaikat, legfőképpen a stratégiai szempontból fontos Cherbourg és Caen városát. Igazi áttörésre július legvégén került sor, amelynek eredményeként augusztus 25-én Charles de Gaulle tábornok és a szövetséges csapatok bevonulhattak Párizsba. Szeptember 5-én Brüsszel, szeptember 12-én pedig Le Havre is felszabadult.

A szövetségesek az első 24 órában több mint tízezer katonát veszítettek, többségüket lelőtték a németek vagy pedig a vízbe fulladtak. Német oldalon 5 és 9 ezer közé tehető az első napon elesett katonák száma. A normandiai katonai temetők 110 ezer katona maradványait őrzik. A normandiai partraszállást követően a háború még 11 hónapig folytatódott: az amerikai és a szovjet csapatok 1945. április 25-én találkoztak a németországi Torgaunál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

július 14.Mai évfordulók

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár