Bahreinben volt az egyik legősibb kereskedelmi civilizáció
2013. május 23. 17:22
Korábban
Istenek otthona
A saari faragott kövek mellett lévő megfeketedett állati csontok és az elszenesedett föld arra utal, hogy a rézpillérek övezte oltárt egykor isteneknek szánt áldozatok bemutatására használták. A központi oltár mellett faragott lépcső vezetett le egy mély, kőfallal körbevett medencéhez, amelyet a számtalan föld alatti forrás egyike táplált. A hitvilág szerint itt élt a három fő sumér isten közül az egyik, Enki, az édesvizek és a bölcsesség istene.
A Dilmun-civilizáció területe a sziget vízkészletének zömét magában foglalta, de Bahrein az ókorban egyébként is egy hatalmas oázisnak számított a szárazföldi, sivatagosabb vidékekhez képest. Részben emiatt terjedhetett el az az elmélet, mely szerint akár Bahrein is lehetett a bibliai Édenkert.
Abdullah Hasszán Dzsehja, az ókori erőd kutatásáért felelős szakember szerint azonban a sziget termékeny jellege nem csupán a mezőgazdaságot ösztönözte. „Eddigi kutatásaink szerint a dilmuni vallási gyakorlatokat és hiedelmeket szinte össze sem lehet hasonlítani a korszak többi fejlett társadalmáéval” – magyarázta. „Hitüknek sok közös vonása volt a mezopotámiai és az ókori egyiptomi vallással. A túlvilágban való hitüknek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy a halottak mellé élelmiszereket, ivóvizet, különböző eszközöket, aranyat és fegyvereket is eltemettek” – tette hozzá.
A dilmuni kereskedőknek monopolhelyzetük volt a rézkereskedelemben, s ők szállították hajókon az értékes árucikket az ománi bányákból a mezopotámiai városokba. A kutatók cáfolják azt az elméletet, hogy az Arab-félsziget őskori lakói Bahreint egy egyszerű temetőként használták volna. Bár a számok tükrében első pillantásra ez akár még elképzelhetőnek is tűnhetne: a szigeten eddig mintegy 170 ezer sírhalmot tártak fel mintegy 30 négyzetkilométeren, ami a 694 négyzetkilométeres sziget mintegy 5 százalékának felel meg. A temetők többsége az i. e. 2-3. századból származik, ám sokuk csupán kétezer éves. A legrégebbi és legnagyobb sírhalmok az Aali városában talált királyi sírok, amelyeknek magassága 15 méter, átmérőjük pedig a 45 métert is meghaladja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap