Kutyákat gyilkoltak a beavatási szertartáson átesett bronzkori fiúk
2013. május 21. 21:44
Legalább 51 kutya- és 7 farkascsontot találtak kutatók az oroszországi krasznoszamarkszkoe-i lelőhelyen; az állatokat kivétel nélkül mind a téli hónapokban ölték le, megnyúzták, feldarabolták és elégették őket.
Korábban
A bronzkori szakember mérnöki erényeket villogtatott, a kutyák pofáját három részre vágta, koponyáját pedig néhány centiméter nagyságúra darabolta. „Nagyon különös” – adott megdöbbenésének hangot David Anthony, a Hartwick College munkatársa.
Az állatok feldarabolásának szokatlan módja vezette arra a felismerésre őt és kollégáját, Dorcas Brownt, hogy az állatok rituális gyilkosság áldozatai lehettek. Egyetért velük Pam Crabtree, a New York Egyetem paleozoológusa is, aki szerint az állatok feldolgozása más módon zajlott a prehisztorikus Európa és a világ többi részén megszokottaktól.
Anthony és Brown az indoeurópai nyelvekhez szorosan kötődő eurázsiai mitológiai hagyományokban, dalokban és szövegekben keresték a választ a szokatlan gyakorlatra. Sok indoeurópai nyelvet beszélő bronzkori nép ugyanis a kutyákat a halállal és a túlvilági léttel azonosítja. Az i.e. 1400-ból származó, indiai népek által írt imák olyan eseteket írnak le, ahol a fiúgyermekek titkos beavatási rítusok révén válnak úgynevezett kalandozó harcosokká.
A fiúk nyolcéves korukban estek át a beavatáson: egy arra a feladatra kijelölt papi személy megfürdette őket, leborotválta a fejüket és állati bőrt adott rájuk. Nyolc évvel később, a téli napforduló idején rituális halálon estek át; ezután a fiú elhagyta családját, feketére festette testét, kutyabőrből készült köpönyeget öltött és csatlakozott harcostársaihoz.
Brown és Anthony szerint hasonló ceremónia zajlott le Krasznoszamarkszkoe-ban, a téli és a nyári napforduló közé eső vadászati szezon kezdetén. Úgy vélik, hogy ennek lehetett a része a kutyák leölése is; s mivel a leölt négylábúak 7-12 évesek voltak, könnyen lehet, hogy a fiúknak saját, az egész addigi életükben őket végigkísérő társaikat kellett rituálisan feláldozniuk. A harcossá válás ezért rendkívül nehéz folyamat lehetett, de a fiúknak bizonyítaniuk kellett, hogy képesek gyilkolni – s ezt a képességüket társukon kellett tesztelni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap