Ősi dán temetkezési lepel csalánszövetből

A dániai sírban talált ősi szövetdarabka nem termesztett lenből készült, amint azt korábban hitték, hanem importált vadcsalánból, ami arra utalhat, hogy a sír lakója messziről érkezhetett. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt felfedezés új megvilágításba helyezi a bronzkori Európa kereskedelmét – jelentette be Ulla Mannering, a téma kutatója, a Koppenhágai Egyetem régésze.

„A kőkor óta igen fejlett mezőgazdaság és a textíliák előállításának technológiája figyelhető meg a térségben” – mondta Mannering. „Elég szokatlan, hogy egy társadalom, amelyet a mezőgazdaság határoz meg, egy olyan anyaggal dolgozzon, amely nem a 'sztenderd' mezőgazdasági termelés eredménye, más szóval: vadonélő növényekkel.”

A dániai Voldtoftében, a Lusehøj nevű bronzkori temetkezési helyen fellelt fényes és puha szövet az időszámítás előtti 940-750 közötti időszakra nyúlik vissza, így hozzávetőlegesen 2800 éves. A bronzkor i. e. 3200-től i. e. 600-ig tartott Európában.

A szövetet egy hamvasztott maradványokkal teli urna befedésére használták. Egy fényűző, luxus anyagdarab lehetett, véli a kutató. „Az európai csalánból nyert szálak nagyon finomak, puhák és fényesek, gyakran egyfajta korabeli selyemként emlegetik” – mondta Mannering.

A korábbi elemzések szerint a dán szövet lenből készült, amelynek termesztése széles körben elterjedt volt a régióban. Azonban a norvégiai Bergen Egyetem nanofizikusával, Bodil Holsttal karöltve Mannering és kollégái fejlett módszereket használva ismét analizálták a szövetdarabokat. A rostokat, valamint egyes kristályok növényi szövetben való jelenlétét vizsgálva a kutatók megállapították, a lelet nem lenből, hanem egy csalánszerű növényből készülhetett.

A különböző vizsgálatok (stroncium) továbbá megállapították, hogy a csalán nem is helyben, tehát nem Dániában termett, ami arra utal, hogy importált növényi áruból készülhetett a szövet. Csak néhány olyan régió van, amely a szövetből kinyert stroncium arányoknak megfeleltethető, de a legvalószínűbb jelölt Ausztria délnyugati része. A bronzból készült temetkezési urnában található maradványok a mai osztrák területekről származnak, s valószínű, hogy a szövetanyag is innen eredeztethető, vélekedik Mannering.

A sírban lévő személyes tárgyak (például a két borotva) és a csontozat alapján arra lehet következtetni, hogy az elhunyt Skandináviából jött, s elképzelhető, hogy egy egykoron sokat utazó kereskedőről van szó. „Talán a mai Ausztria területén halt meg, s egy ottani urnába helyezve, textilbe csomagolva hozták haza maradványait dán földre, hogy eltemessék” – mondta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére