Visszavonta Japán háborús múltjáról szóló kijelentéseit a kormányfő

Abe Sindzó egy parlamenti bizottság előtt közölte: soha nem tagadta, hogy Japán lerohanta Kínát és a Koreai-félszigetet, a történelmi kérdések megítélése pedig nem a politikusok, hanem a történészek feladata.

A miniszterelnök egyúttal elhatárolódott Hasimoto Tóru oszakai polgármester hétfői nyilatkozatától is. A harmadik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Japán Restaurációs Párt társelnöki tisztségét is betöltő Hasimoto azt mondta: a katonák fegyelmének fenntartása érdekében szükség volt arra, hogy a japán hadsereg prostitúcióra kényszerítse a koreai és kínai nők ezreit a II. világháború előtt és alatt.

Abe korábban azt hangoztatta, hogy az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója; az államközi ügyek máshogy festenek, attól függően, melyik oldalról nézzük őket. Emellett a bocsánatkérő nyilatkozat felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, ami Kína és Korea mellett az Egyesült Államok részéről is bírálatokat szült.

Az 1995-ben Murajama Tomiicsi akkori kormányfő által kiadott nyilatkozatban Tokió a II. világháború lezárásának 50. évfordulója alkalmából bocsánatot kért a háború során általa lerohant és megszállt ázsiai országoktól, és mély megbánását fejezte ki az okozott károk és szenvedés miatt.

A nyilatkozattal kapcsolatos huzavona mellett Tokió azzal haragította magára szomszédjait, hogy a kormány három tagja és a parlament 168 képviselője április folyamán meglátogatta a Jaszukuni-szentélyt, amely Peking és Szöul szerint a japán militarizmus szimbóluma. A kapcsolatokat az is bonyolítja, hogy Japán mindkét országgal területi vitában áll a Kelet-kínai-tenger bizonyos szigeteinek hovatartozása miatt.

Visszakozása ellenére Abe szerdán ismét külföldi bírálatok célkeresztjébe került: több dél-koreai napilap címoldalán tiltakozott amiatt, hogy a japán kormányfő egy, a 731-es számot viselő harci repülőgép pilótafülkéjében fényképeztette magát. A lapok szerint a fotók a japán gyarmattartói múlttal kapcsolatos sebeket téptek fel, mivel világháború alatt a császári hadsereg 731-es egysége orvosi kísérleteket hajtott végre kínai, koreai és szovjet hadifoglyokon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína