2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Visszavonta Japán háborús múltjáról szóló kijelentéseit a kormányfő

2013. május 15. 15:34 MTI

A japán kabinet teljes mértékben felsorakozik a Kína és Korea lerohanásáért bocsánatot kérő 1995-ös nyilatkozat mögött, és mély megbánást tanúsít a két országnak okozott károk és szenvedés miatt - szögezte le szerdán a japán miniszterelnök. Megfigyelők szerint ez a nacionalistának tartott Abe Sindzó korábbi félreérthető és nemzetközi bírálatokat szülő nyilatkozataitól való visszakozásnak tekinthető, amellyel Peking és Szöul megbékítésére törekszik.


Abe Sindzó egy parlamenti bizottság előtt közölte: soha nem tagadta, hogy Japán lerohanta Kínát és a Koreai-félszigetet, a történelmi kérdések megítélése pedig nem a politikusok, hanem a történészek feladata.

A miniszterelnök egyúttal elhatárolódott Hasimoto Tóru oszakai polgármester hétfői nyilatkozatától is. A harmadik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Japán Restaurációs Párt társelnöki tisztségét is betöltő Hasimoto azt mondta: a katonák fegyelmének fenntartása érdekében szükség volt arra, hogy a japán hadsereg prostitúcióra kényszerítse a koreai és kínai nők ezreit a II. világháború előtt és alatt.

Abe korábban azt hangoztatta, hogy az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója; az államközi ügyek máshogy festenek, attól függően, melyik oldalról nézzük őket. Emellett a bocsánatkérő nyilatkozat felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, ami Kína és Korea mellett az Egyesült Államok részéről is bírálatokat szült.

Az 1995-ben Murajama Tomiicsi akkori kormányfő által kiadott nyilatkozatban Tokió a II. világháború lezárásának 50. évfordulója alkalmából bocsánatot kért a háború során általa lerohant és megszállt ázsiai országoktól, és mély megbánását fejezte ki az okozott károk és szenvedés miatt.

A nyilatkozattal kapcsolatos huzavona mellett Tokió azzal haragította magára szomszédjait, hogy a kormány három tagja és a parlament 168 képviselője április folyamán meglátogatta a Jaszukuni-szentélyt, amely Peking és Szöul szerint a japán militarizmus szimbóluma. A kapcsolatokat az is bonyolítja, hogy Japán mindkét országgal területi vitában áll a Kelet-kínai-tenger bizonyos szigeteinek hovatartozása miatt.

Visszakozása ellenére Abe szerdán ismét külföldi bírálatok célkeresztjébe került: több dél-koreai napilap címoldalán tiltakozott amiatt, hogy a japán kormányfő egy, a 731-es számot viselő harci repülőgép pilótafülkéjében fényképeztette magát. A lapok szerint a fotók a japán gyarmattartói múlttal kapcsolatos sebeket téptek fel, mivel világháború alatt a császári hadsereg 731-es egysége orvosi kísérleteket hajtott végre kínai, koreai és szovjet hadifoglyokon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár