Felfedezték Jeruzsálem ősi kőbányáját

Az időszámításunk szerinti első századból való – tehát a Második Templom (i. e. 538 – i. sz. 70) idejére keltezhető – bánya több tonna követ biztosított a város ősi épületeinek megépítéséhez. A régészek csákányokat és különböző ékeket is feltártak a mai Ramat Shlomo negyedben, Kelet-Jeruzsálem északi részén.

„A kőfejtés eredményét a különböző ősi oszlopok, lépcsők és épületek mutatják” – nyilatkozta Irina Zilberbod, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásokat felügyelő igazgatója. „A kőbányában többféle megmunkálású kőtömböt találtunk, köztük olyanokat, amelyek már készen álltak a szállításra, majd a későbbi felhasználásra, illetve egészen kezdetleges állapotban lévőket is” – tette hozzá.

A kétezer éves kőbányászati eszközök

Néhány kő hossza elérte a két métert, tömegük pedig több tíz tonnára rúgott - tudta meg a LiveScience tudományos hírportál. A kutatócsapat összességében egy közel ezer négyzetméteres területet vizsgált át, véleményük szerint a korszakban ekkora területen működhetett a kőfejtő. A helyszín azonosíthatóan összekapcsolódott több, korábban feltárt bányához, így a tudósok a Második Templom-kori Jeruzsálemet gyakran a kőbányák városának is nevezik.

Egy 2007-es ásatás során, amely a Ramat Shlomo negyedbeli általános iskola építésének megkezdése előtt zajlott, a hatóság régészei egy szintén az említett korszakból származó kőfejtőt tártak fel. A bányából származó köveket, amelyek közül néhány a 8 métert is elérte, a régészek kutatásai szerint Heródes király saját templomának és több monumentális épületnek a felhúzására használta fel.

Az ok, amiért Jeruzsálem a sziklák és kőfejtők városává válhatott, az a kutatók szerint a könnyen kitermelhető, viszonylag könnyen megmunkálható, s a vágása után hamar „megkeményedő” mészkő volt. Továbbá a terület elhelyezkedése sem volt utolsó szempont, hiszen a Jeruzsálem városi magja fölé emelkedő helyszín kiváló szállítási lehetőségeket biztosított, hiszen „csupán” a domboldalról kellett lecsúsztatni a több tonnás építési anyagokat. A kutatók ráadásul egy kőbánya melletti útszakaszt is feltártak, ami további érvként szolgálhat a felvázoltakhoz.

A szakemberek abban azonban még bizonytalanok, hogy vajon hogyan mozgatták kétezer évvel ezelőtt a hatalmas kőtömböket. Azt gyanítják, hogy ez ökrök és fából készült hengerek segítségével történt, ám néhány forrás szerint óriási, fából készült emelő berendezéseket alkalmazhattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?