A fáraók földjén temetkeznek az egyiptomiak

Dahsúr 40 kilométerre délre van Kairótól, s leginkább páratlan piramisairól ismert. Közülük a leghíresebb Sznofru fáraó tört falú piramisa, ez az első piramis, amelyről biztosan tudni, hogy saját nevet kapott: Déli felragyogó. Sosem használták temetkezésre, kultuszhelyként működött. Sznofrut a szintén a dahsúri piramismezőn álló vörös piramisban temették el.

Lapértesülések és egyiptomi források szerint úgy tűnik, hogy a helyiek nem sokat törődnek azzal, hogy lábaik alatt az ókor legcsodálatosabb emlékei rejtőznek. A Dahsúr közelében lévő falvak lakói közül kétszázan láttak neki januárban, hogy temetőt alakítsanak ki a fáraók korából származó piramisoknál ásva.

Az ácsként dolgozó Ahmed Rageb számára ez logikus választásnak tűnt. „El akartuk temetni halottainkat” – közölte az unokaöccsét nemrégiben elveszítő férfi. „A régi temető megtelt, és már nem volt máshol hely” – fűzte hozzá. Ezzel csak egy probléma van: az újonnan kialakított sírok veszélyesen közel vannak a dahsúri piramisokhoz, amelyek bár nem annyira ismertek, mint gízai „testvéreik”, de elvileg ugyanúgy védettséget élveznek – pontosabban: élveznének, ha nem épült volna legalább ezer síremlék január óta a helyen.

Az illegális temetkezések szervesen illeszkednek abba a folyamatba, amit a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök megbuktatása indított el Egyiptomban: eddig több mint ötszáz illegális ásatást végeztek a 2011-es felkelések óta Dahsúr területén. Sajnos a dahsúri eset nem egyedülálló Egyiptomban. Erre utalt Nigel Hetherington brit régész-dokumentumfilmes, aki több tucat, a Kairó és Dahsúr közti területen emelt építményről számolt be legutóbb. „Teljesen szabadon építkeztek a helyiek, nem zavartatták magukat, miközben filmezték őket”.

A megkérdezettek között konszenzus van abban a tekintetben, hogy az illegális építkezések (és temetkezések) száma a forradalom után, az állami intézményrendszer felbomlása és a korábban a régészeti lelőhelyek mellett is sűrűn felbukkanó rendőrök távozása miatt ugrott meg. Ez történt Dahsúrban is: a helyi ásatásokat felügyelő értesítette az esetről a rendőrséget, de az még válaszra sem méltatta az illetőt. S mikor a többi falu is hallott az esetről, mindenki ásót fogott, a földeket kisajátító vállalkozók pedig néminemű sarc fejében átengedték a területet a kérelmezőknek.

A kormány tehetetlenségét egyesek az iszlamisták felemelkedésére vezetik vissza. Legutóbb például egy radikális szalafista prédikátor az egyiptomi piramisok lerombolására szólított fel. Hetherington úgy látja, hogy elszigetelt jelenségről van szó, s szerinte inkább azzal magyarázható az illegális építkezések elszaporodása, hogy a helyiek egyre inkább elidegenednek az ősi kultúrájuktól, amit szerintük a turisták kihasználnak, ők pedig semmit nem látnak ebből viszont.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"