A Madárember kultuszáról mesél a Húsvét-sziget szobra

A Hoa Hakananai'a szobrot 1869-ben szállította Nagy-Britanniába a HMS Topaze legénysége, de azóta szinte teljesen elkerülte a régészek figyelmét. Most azonban a digitális képalkotó rendszerek fejlődésének köszönhetően a Southamptoni Egyetem Régészeti Számítógépes Kutatócsoportja (Archaeological Computing Research Group) korábban soha nem látott részletességgel tudta elemezni az alkotást. A Hoa Hakananai'a-t 1200 körül faragták ki, s bár a Húsvét-szigeten mintegy ezer hasonló szobor található, ez az alkotás különös figyelmet érdemel a hátán látható - eddig közelebbről még nem vizsgált - vésetek miatt.

Széles körben elfogadottá vált az az elmélet, hogy 1600 körül a Húsvét-sziget lakossága egy saját maga által előidézett ökológiai katasztrófa nyomán hirtelen abbahagyta az ikonikus szobrok imádását. A Rapa Nui-i civilizáció ekkor egy új kultusz felé fordult. A közeli Motu Nui szigetén fészkelő vándormadarak első tojásait megszerezni hatalmas dicsőséget jelentett: aki elsőként tért vissza a tojással, az megkülönböztetett tiszteletnek örvendhetett egy évig, ő lett a Tangota Manu, „a Madárember”, az a törzsfő pedig, akinek a törzsébe tartozott, a vallási vezető. A Hoa Hakananai túlélte a paradigmaváltást, egy kőkunyhóban őrizték, s a Madárember kultuszával kapcsolatos vallási motívumokat véstek rá, ezzel pedig a vallási átmenet szimbólumává vált.

A kutatók fotogrammetriával (a módszer lényege, hogy a fényképről vett méretekből meg lehet határozni a valós tárgyak kiterjedéseit), illetve a fényes és a sötét részek különbözőségeit vizsgáló RTI-technikával (Reflectance Transformation Imaging) vizsgálták meg a szobrot. A régészek a kutatás során megállapították, hogy a szobor hátán két, különböző nemű madárfigura található, amiből a Madárember-kultuszhoz kapcsolódó narratíva bontakozik ki, valamint hogy soha nem volt talapzata, végig a földön, egy 300 méter magas szikla tetején állt.

Később, amikor félig elásták, kisméretű rajzok, például a női nemi szervet ábrázoló komarik kerültek fel a szoborra. Egy későbbi időpontban egész jelenetsort véstek a Hoa Hakananai-ra: ezen az a 19-20. században elmesélt történet látható, amikor a félig madár, félig ember szülők nézik, ahogyan a hím kicsinyük kirepül fészkéből.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek