Milliárdokat kérhet Athén a világháborús német pusztítások miatt
2013. április 11. 08:58
Meglepő lenne, ha az athéni politikai vezetés valóban beváltaná korábbi "fenyegetését", és megpróbálná azt a több milliárd eurót behajtani Németországtól, amit háborús jóvátétel címen követel a második világháborús pusztítások miatt. Erre azonban nem sok esély mutatkozik.
Korábban
Egy, a görög Pénzügyminisztérium számára készült, a napokban kiszivárogtatott titkos jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Németország több milliárd euróval „tartozik” Görögországnak a második világháborúban elkövetett pusztítások miatt. Az összeg elég lenne ahhoz, hogy a recesszióba süllyedt dél-európai ország megoldja pénzügyi gondjait, azonban úgy tűnik, Athén nem akar ujjat húzni Berlinnel, amely az uniós mentőcsomaggal elérte, hogy az ország a felszínen maradt, s nem omlott össze.
A görög To Vima napilap vasárnapi száma kevésbé volt ennyire körültekintő. A lap Amivel Németország tartozik című cikke felsorolja, mit kérhet Görögország Németországtól a világháborús pusztítások jogcímén; a 80 oldalas, „szupertitkos” jelentésen egyébként a pénzügyi tárca által felkért szakértők egész hada hónapokon át dolgozott.
Nos, úgy tűnik, a hétpecsétes titokként őrzött dokumentum immáron mindenki számára elérhető. Ebben a jogi szakértők azt fejtegetik, hogy „Görögország soha nem kapott kompenzációt a világháború alatt kikényszerített hadikölcsön, vagy az elszenvedett károk miatt”. Az egyik szakértő, Panagiotisz Karakuszisz tájékoztatása szerint munkatársai összesen 190 ezer oldalnyi levéltári forrást, jogi szöveget, bírósági végzést és szerződést tekintettek át.
A To Vima ugyan pontos számokat nem közölt, de a korábbi becslések szerint Athén 108 milliárd eurót kérhetne az infrastruktúrában okozott károk és további 54 milliárd eurót az 1942 és 1944 között a náci Németországnak folyósított hadikölcsönök miatt. A 162 milliárd Görögország éves GDP-jének 80 százaléka, elemzők szerint már ennek mértéke miatt sem valószínű, hogy Athén ismét felmelegítené a politikailag kényes ügyet. A jelentés jelenleg Dimitrisz Avramopulosz külügyminiszter és Antonisz Szamarasz kormányfő asztalán hever, így a legfelső politikai vezetésen múlik, hogy mihez kezd vele.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap