Újabb leleteket találtak az ókori számítógép mellett

Visszatértek a búvárok a görögországi Antiküthéra szigete mellett elsüllyedt hajó roncsához, ahonnan újabb értékes leletekkel térhettek vissza a felszínre: többek között ép agyagedényeket, a hajó horgonyát, illetve eddig még nem azonosított bronztárgyakat találtak. A kutatócsapat bizakodó: a szakemberek reményei szerint még több száz lelet lehet eltemetve a roncs között.

A hajó a közelében talált antiküthérai szerkezetről ismert, amelyet egy antik számológépnek, illetve órának tartanak. A valószínűsíthetően asztronómiai számolásokra használt „mechanikus számítógépre” 1902. május 17-én, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett bukkantak szivacshalászok.

Egy legalább 30 – mások szerint 70 darab – fogaskerék által működtetett szerkezetet kell elképzelnünk, amely előre jelezte a Nap, a Hold, valamint az öt bolygószomszédunk mozgását. A naptár tárcsái mozgathatóak voltak, így a napév megfelelő negyedévéhez lehetett igazítani. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A 2100 éves szerkezet segítségével jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadása után az elmúlt napokban lezajlott Vénusz-átvonulást is ki lehetett számolni.

A kutatók szerint a mechanikai csoda valószínűleg Korinthoszban készült, s Archimédész (i.e. 287-212) tervezte meg, mások szerint Poszeidóniosz görög sztoikus gondolkodó készíthette az Antiküthérát. A bronzból készült és fatokban elhelyezett szerkezeten több ezer írásjel és egyéb szimbólum található. Az elülső lemezen lévő tárcsa a görög és az egyiptomi naptárt mutatta, a hátul lévők segítségével pedig a Hold mozgásait, s fogyatkozásainak idejét lehetett kiszámítani.

A 2006-ban indult Antikythera Mechanism Research Project kutatói számítógépes tomográf segítségével megállapították, hogy a tenger fenekén megtalált darabok egykor tényleg egy ókori számológép részei lehettek. A projektvezető Mike Edmunds véleménye szerint a találmány elképesztő precizitással működött. Csak egy példát említve: ugyan a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton, de a szerkezet ezt is figyelembe vette a bolygómozgások előrejelzésénél.

Az antiküthérai leletek iránti érdeklődés – leszámítva Jacques Cousteau hetvenes évekbeli expedícióit – igazából csak tavaly év végén élénkült meg. Brendan Foley (Woods Hole Oceanográfiai Intézet) és görög kollégája, Aggeliki Simossi nagy felbontású kamerákkal felszerelt víz alatti szerkezeteket küldött a tenger fenekére, hogy megvizsgálják, van-e alapjuk a többek között a hatalmas méretű márványdarabokról szóló helybéli legendáknak és rejteget-e még további kincseket a tenger Antiküthéra közelében.

A legnagyobb feltárt tárgy az ólomból készült hajóhorgony volt, de előkerült egy amfora, illetve számos, az évezredek alatt berozsdásodott bronztárgy töredék. A szakemberek a tervek szerint még ebben az évben visszatérnének a helyszínre, ahol fémdetektorokkal tárnák fel a szétszóródott fém- és kerémiatárgyakat. Amire jó esélyük van, tudván azt, hogy Cousteau-nak elég volt néhány négyzetmétert felkutatnia, hogy több mint kétszáz lelettel – köztük érmékkel, ékszerekkel és bronzszobrocskákkal – térjen vissza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült