Római kori rom lehet a kulcs az ókori földrengésekhez

A tudósok a Törökország délnyugati részén fekvő 2500 éves ókori romváros, Pinara maradványait tanulmányozták. A település egykoron a perzsák, majd a Római Birodalom fennhatósága alatt álló ókori földrajzi egység, a Homérosz által is említett Lükia része volt. „Pinara rendkívül izgalmas hely, mivel még nem folytattak komolyabb ásatást a területen” – mondta el Klaus-G. Hinzen, a Kölni Egyetem szeizmológusa.

Hinzen és kollégái a pinarai mauzóleumot kezdték elemezni; a szikla oltalma alatt épült, 110 méter magasan elhelyezkedő építmény rendkívüli adottságokkal rendelkezett, és nagyszerű vizuális élményt kínált a térség lakóinak, ugyanis csodás kilátás nyílt onnan a közeli hegyekre, illetve az egykori fórumra és az egyéb reprezentációs épületekre.

A mauzóleum egy része érintetlen volt, azonban itt-ott komoly károk keletkeztek benne: néhány kődarab elmozdult illetve leesett, a homlokzat egy része összedőlt, köztük például néhány oszlop is. A tudósok elsősorban arra keresték a választ, hogy miként dőlhetett össze az építmény: még mielőtt a kutatást megkezdték volna, a legvalószínűbb magyarázatnak a földrengés tűnt, de a szakemberek azt sem zárták ki, hogy egy, a mauzóleum fölé magasodó sziklából lehulló nagyobb darab okozott kárt a jobb sorsra érdemes építményben.

A probléma megoldása érdekében a kutatók kilenc lézerszkennerrel vizsgálták meg a mauzóleumot, majd az így kapott 90 millió adatpont segítségével megalkották az épület háromdimenziós modelljét. A szeizmológusok azonnal kizárták annak lehetőségét, hogy a mauzóleumban keletkező károkat egy lehulló szikla okozta volna; a szimulációs elemzés kimutatta, hogy valószínűleg egy, a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földmozgás volt a felelős a bekövetkező pusztulásért.

A kutatók – akik eredményeikről a Bulletin of the Seismological Society of America című tudományos folyóirat áprilisi számában fognak részletesen beszámolni – reményeik szerint a mostani elemzés több tanulsággal is szolgálhat az ókori földrengések hatásainak tanulmányozásakor, illetve fontos információkkal láthatja el a délnyugat-törökországi régió földfelszínének mozgását kutató szakembereket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?