Hamarabb kezdődött a földművelés a Szentföldön
2013. március 21. 09:45
Az eddig gondoltnál jóval korábban, már az időszámításunk előtti 6. évezredben művelés alá vonhatták a földet a Negev-sivatag lakói.
Korábban
Korábban azt gondolták, hogy a 12 ezer négyzetkilométeres területével Izrael államának közel 60 százalékát elfoglaló Negev-sivatag (más néven Negeb) egykori lakói valamikor az időszámításunk szerinti első században kezdték a földet műveli, addig jórészt az állattartásnak köszönhetően sikerült fennmaradniuk – foglalta össze Hendrik Bruins ásatásvezető, a Ben Gurion Egyetem munkatársa.
A legújabb kutatások eredményei alaposan rácáfolnak erre: a területen fellelt csontokon és a különböző földrétegekben talált szerves anyagokon elvégzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a sivatag lakói már i.e. 5000 körül is földet műveltek. Bruins szerint három réteg is arról árulkodik, hogy a Negegben már nagyon korán művelés alá vonták a földet: az első ilyen periódus i.e. 5000 és 4500 közé tehető, a második i.e. 1600 és 950, a harmadik pedig i.sz. 650 és 950 között volt.
Az első földművelők egy eleddig ismeretlen közösséghez tartoztak, a második viszont nagyon is ismert: ebben az időben indultak meg a zsidók Egyiptomból az új haza keresésére, a mai modern Izrael állama felé. A harmadik réteg pedig a késő bizánci, illetve a korai iszlám korhoz köthető.
Bruins szerint hatalmas mennyiségű forrás áll rendelkezésre az árvizek idején keletkező csapadék összegyűjtésének és a mezőgazdasági területek öntözésének módjáról a levantei térség déli részén, de eddig a kövek és az agyagedények elemzése miatt kizárólag spekulatív teóriákra futotta a régészek részéről. Ma már tudni, hogy ősi gazdaságokban – olvasható Bruins megjelenés előtt álló tanulmányában – valószínűleg szőlőt, olívát, árpát és búzát termeszthettek a régió lakói.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.