Sztálin lenyomja Lenint
2013. március 11. 11:27
Amikor Sztálin hatvan évvel ezelőtt kilehelte a lelkét, a keleti blokk országaiban élők bizonyára megérezték, hogy életük örökre megváltozott. És jól érezték: Sztálin közel három évtizedes uralma alatt teljesen átformálta a Szovjetuniót, több tízmillió honfitársát küldte a túlvilágra, azonban a véreskezű diktátor rémuralma során meggyilkoltak pontos számát valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. A ma élők talán csak egy valamivel nem számoltak: hogy Grúzia leghíresebb szülöttje hatvan év elteltével még mindig köztük van.
Korábban
Bölcs vezető
2012 októberében a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország, illetve három kaukázusi állam: Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia lakosai körében végzett felmérést, amely több szempontból is meglepő eredménnyel zárult. Azerbajdzsánban például a megkérdezettek 22 százaléka egyáltalán nem tudta megmondani, ki volt Sztálin, de ez az arány a fiatalok körében még magasabb volt (40 százalék). A grúzok nagyon is jól ismerték a Generalisszimuszt (Sztálin Grúzia szívében, Goriban született), s a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott róla pozitívan. Ez az arány Örményországban 25, Azerbajdzsánban pedig 21 százalék volt.
Nem meglepő módon a sztálinizmus öröksége Oroszországban hagyta a legmélyebb nyomokat. A Carnegie megbízásából a neves orosz kutatóintézet, a Levada Center által végzett közvéleménykutatás szerint az oroszok 42 százaléka látja úgy, hogy a világtörténelemre Sztálin gyakorolta a legnagyobb hatást – ami annak fényében lehet érdekes, hogy 1989-ben, a gorbacsovi reformok tetőtpontján ez az arány még csak 12 százalék volt.
Ennek jelentősége igazán csak Leninnel összehasonlítva mutatkozik meg. Vlagyimir Iljicsnek ugyanis jóval több helyen állítottak emléket, bebalzsamozott teste pedig a mai napig egy üvegkoporsóban látható a Vörös téri Lenin-mauzóleumban. Az orosz forradalmár népszerűsége azonban ennek ellenére drámainak lecsökkent: 72 százalékról 37-re.
A hatalom nehezen tudja kezelni Sztálin növekvő népszerűségét. A különböző sztálinista csoportok, a kommunisták és a veteránok többször felvetették, hogy Volgográdot nevezzék vissza Sztálingráddá, az orosz Duma pedig az egyik moszkvai utcát keresztelné át a sztálingrádi csata emlékére Stalingradskaya-ra – erőfeszítéseiket azonban egyelőre nem koronázta siker. (Részsikert azonban elkönyvelhettek: február 2-án, a sztálingrádi csata befejeződésének 70. évfordulóján Volgográd visszakapta a szovjet időkben viselt nevét; igaz, csak a hivatalos rendezvényeken nevezhetik így a várost a jelzett napon és az év több ünnepnapján a felszólalók.)
Az oroszok továbbra is megosztottak és erősen ambivalens érzéseik vannak Sztálinnal kapcsolatban. A válaszadók majd fele egyetértett azzal az állítással, hogy „Sztálin bölcs vezető volt, aki megerősítette és felvirágoztatta a Szovjetuniót”. A másik fele viszont azon a véleményen volt, hogy Sztálin elnyomó intézkedései „politikai bűn volt, amit nem lehet igazolni”, ugyanakkor a válaszadók kétharmada szerint „minden hibája ellenére a legfontosabb, hogy a szovjet nép megnyerte a Nagy Honvédő Háborút”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
