Nem kelti zsarnok benyomását III. Richárd arcmása

A több hónapig tartó azonosítási folyamattal párhuzamosan készült az utókor által szinte ördögi gonoszsággal vádolt Richárd király műanyag hasonmásának kialakítása számítógépes módszerrel. Az arcmás elkészítéséhez felhasználták a koponyáról készült CT-felvételt, és a számítógép ennek segítségével alakította ki rétegről rétegre a virtuális arcizmokat, a szemeket, az enyhén ívelt orrot, a homlokot és a bőrt.

Az így elkészült digitális kép alapján készítették el a Richard III Society szakértői a műanyag szobrot, amely határozott arckifejezésű, ugyanakkor megnyerő fiatalembert ábrázol. "Nagyon jóképű ... sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca" - mondta a társaság kutatásvezetője, Philippa Langley a Channel 4 brit kereskedelmi televíziónak, amely a király feltételezett földi maradványainak fellelése óta követi kameráival az eseményeket.

Philippa Langley szavai arra a vitára utalnak, amely szinte Richárd halálának pillanata óta dúl a néhai angol király személyiségéről. A modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworth-i csata után trónra került, 118 évig uralkodó Tudor-dinasztia máig ható propagandakampánya - és nem utolsósorban a nyomtatott formában 1597-ben, vagyis a csata után több mint egy évszázaddal kiadott, hírhedt Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni kép - a fő felelős azért, hogy Richárdot az utókor gyakorlatilag a megtestesült gonoszként, testi-lelki szörnyetegként őrizte meg emlékezetében.

A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja az arcmás bemutatója előtti napon jelentette be, hogy a lelet archeológiai vizsgálata és a DNS-minták összevetése alapján "kétséget kizáró bizonyossággal" III. Richárd csontváza került elő tavaly ősszel a városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alól. Itt állt annak idején az a ferences kolostor, amelynek kerengőjében elhantolták a királyt, az utolsó olyan angol uralkodót, aki csatában esett el. Amikor VIII. Henrik a Rómával történt szakítás után feloszlatta az angol szerzetesrendeket, ez a rendház is az enyészeté lett, Richárd itt eltemetett földi maradványainak sorsa és főleg pontos holléte pedig a mostani azonosításig rejtély volt a történettudomány számára.

A királyt a leicesteri kutatók munkájának tanúsága szerint végül is nem távolították el a sírból, de az is nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy Richárdot nem királyoknak kijáró méltósággal temették el. A feltárást és az azonosítást elvégző tudóscsoport szerint a sírban nem volt nyoma koporsó vagy lepel maradványainak, és a test előtt szorosan egymáshoz illeszkedő csuklók arra vallottak, hogy III. Richárdot megkötözött kézzel vetették a sírgödörbe. A királyt egy későbbi időpontban, immár méltó tiszteletadás mellett, valószínűleg a leicesteri katedrálisban helyezik végső nyugalomra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?