Terrorhullámot indított a véres vasárnap
2013. január 30. 12:30
41 évvel ezelőtt, 1972. január 30-án brit deszantosok máig vitatott okokból tüzet nyitottak az észak-írországi Londonderry városában felvonuló békés tüntetőkre, akik a katolikus kisebbség embertelen helyzetére akarták akciójukkal felhívni a figyelmet. Az összecsapásnak tizennégy halálos áldozata és sok sebesültje volt, a vérengzés pedig soha nem látott terrorhullámot indított el.
Korábban
Sunday bloody sunday
Az írek évszázados függetlenedési törekvéseit a 20. század első évtizedeiben végre (részleges) siker koronázta. Az 1921-es angol-ír egyezmény kettéosztotta a szigetet, a huszonhat megyéből álló déli terület elnyerte önállóságát, és köztársasággá alakult. Anglia azonban nem mondott le a hat északi megyéről (Derry, Antrim, Fermanagh, Down, Tyrone és Armagh), ahol jelentős számú, a koronához hű protestáns lakosság élt. A másfél milliós lakosság 57 százaléka protestáns, míg 43 százaléka katolikus volt.
A helyiek által Ulsternek nevezett északír országrész a felekezeti villongások fészkévé vált, ahol a protestánsok politikai fölénye rövid idő alatt egyeduralommá nőtt. A katolikusok kiszorultak a közélet majd minden területéről, s a diszkrimináció hatására gettókba kényszerültek, amelynek határait a feszültebb időkben drótkerítés jelezte. A társadalom teljesen megosztottá vált, a két vallás hívei mindenfajta érintkezést kerültek egymással, szegregálódtak. Mindeközben a katolikus lakosság közel 80 százaléka munkanélküliként élt, s a két fél közötti viszony egyre feszültebbé vált.
Ez a feszültség először 1969-ben torkollott erőszakba, amikor véres háború vette kezdetét a tartomány katolikus és protestáns lakossága között. A harcok beszüntetésére Londonból "ideiglenes" csapatok érkeztek, ám ismét bebizonyosodott, hogy nincs tartósabb dolog az ideiglenesnél. A brit csapatok ugyanis nem hagyták el Ulstert, a katolikusok helyzete pedig tovább romlott, melynek legdurvább jele az volt, hogy a katolikusokat jogi eljárás nélkül is be lehetett börtönözni, sőt internálni is lehetett őket.
Az 1972. január 30-ára megszervezett békés tüntetéssel erre az embertelen helyzetre akarta felhívni a figyelmet a Northern Ireland Civil Rights nevű emberi jogi szervezet. Az unionista többségű parlament, a Stormont betiltotta a rendezvényt, amelyet ennek ellenére mintegy 15 ezer fő részvétele mellett mégis megtartottak. A felvonulás egyik szervezője a körzet parlamenti képviselője, az egyébként protestáns származású Ivan Cooper volt, aki a megbékélés lehetőségeit kereste a két fél között. A tüntetők 'Britek haza!' és 'Szabad Derryt!' feliratú táblákkal jelentek meg a tiltakozás helyszínén, ahol biztonsági okokból a brit hadsereg legkeményebb alakulatának számító ejtőernyős deszantosok is jelen voltak, ugyanis az ulsteri katonai vezetés attól tartott, hogy a tiltakozás zavargásba csap át.
A pokol akkor szabadult el, amikor az egyik brit katona tüzet nyitott a tüntetők egyikére, akinél - állítása szerint - fegyvert látott. A katonák azt mondták, hogy ők csak visszalőttek. Az azóta elvégzett vizsgálatok nem találtak bizonyítékot erre. A deszantosokat viszont már nem lehetett megállítani, 108 tárat ürítettek ki. A helyszínen tizenhárman vesztették életüket, egy áldozat pedig a kórházban halt meg. A mindössze három percig tartó összecsapás teljesen megváltoztatta Észak-Írország és Anglia kapcsolatát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap